Wagner Sándor (Pest, 1838. április 16. – München, 1919. január 19.) magyar festő. Többek közt Gabriel Schachinger tanára.
Wagner Sándor | |
Wagner Sándor portréja (1880) | |
Született | 1838. április 16.[1][2][3][4][5] Pest |
Elhunyt | 1919. január 19. (80 évesen)[1][2][3][4][5] München |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései | Szent Mihály-rend |
Sírhelye | München |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
Kezdetben Weber Henrik növendéke volt, ahol a rajzolás elemeit sajátította el, majd Bécsben Carl Joseph Geiger , Karl von Blaas és Karl Mayer tanároknál képezte magát, 1856 és 1864 között pedig a müncheni akadémián Peter von Cornelius mesteriskolájában és Karl von Pilotynál tanult. „Hermann von Kaulbach pedig már akkor is vonzotta messze földről az ifjú tehetségeket”.[6]
Korai művei
Korai művei, a Dugovics Titusz (1859, Magyar Nemzeti Galéria), Izabella búcsúja Erdélytől (1863-ban maga litografálta) a romantikus történeti festészet szellemében fogantak, az önfeláldozás és a bujdosás drámai erejű megjelenítésével.
Akadémiai korszaka
1866-ban a Müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett, s bár ezután is szívesen nyúlt hazai, főleg a népéletből vett témákhoz (Huszárbravúr, Debreceni csikósverseny), művészete egyre inkább külsődlegessé vált, megfelelt a bajor akadémia szellemének. Nagy visszhangja volt a Münchenben festett óriási panorámafestményének, amely Nagy Konstantin császár bevonulását jelenítette meg. Gyakran járt itthon és Olaszországban is. Ugyancsak konzervatív a Pesti Vigadó számára készített Mátyás legyőzi Holubárt című falképe (megsemmisült), amely egykori tanára, Piloty hatását tükrözi. Ha távol állt is tőle minden újítás, kiváló mesterségbeli tudását tanárként is kamatoztatta. Tanítványa volt – többek között – Szinyei Merse Pál és Gabriel Schachinger is.
Emlegetnek egykönyves írókat az irodalomban, ennek a típusnak a megfelelője Wagner Sándor a festészetben, aki a Dugovics Titusz önfeláldozása c. egyetlen művével vonult be igazán a művészettörténetbe, ezen alkotáson keresztül érzékelte a magyar ifjúság nemzedékeken át a magyarok törökellenes, hősies küzdelmét.[7]
Galéria
- Dugovics Titusz önfeláldozása
- Mátyás király legyőzi Holubárt
- Izabella királyné búcsúja Erdélytől
- Erzsébet királyné, osztrák császárné koronázási díszmagyarjában
Jegyzetek
Források
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.