Völkermarkt
község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Völkermarkt (szlovénül: Velikovec) osztrák város Karintiában, a Völkermarkti járás központja. Lakossága 2016 januárjában 10 949 fő volt.
| Völkermarkt | |||
 | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Völkermarkti járás | ||
| Irányítószám | 9100 | ||
| Körzethívószám | 04232 Mittertrixen: 04231 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 946 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 462 m | ||
| Terület | 137,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′ 44″, k. h. 14° 38′ 04″ | |||
| Völkermarkt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Völkermarkt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Völkermarkt Karintia délkeleti részén, a Jauntal völgyének északi felében fekszik, nem messze a szlovén határtól. Tőle közvetlenül délre található az edlingi vízerőmű által felduzzasztott Dráva (a Völkermarkti-víztározó). A városi önkormányzathoz 26 katasztrális községben[2] 79 kisebb-nagyobb település vagy településrész[3] tartozik, lakosságuk 4616 (Völkermarkt) és 1 (Bischofberg) között változik.
A környező települések: északra Brückl és Diex, északkeletre Griffen, keletre Ruden, délre Eberndorf és Sankt Kanzian am Klopeiner See, nyugatra Grafenstein és Poggersdorf.
A 6. században szláv karantánok települtek a régióba, a 7. században pedig megalakult a karantán állam. A lakosság jelentős része azóta is megtartotta szláv (szlovén) identitását.
Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf 1090 körül megbízott egy Volko nevű Rajna-vidéki kereskedőt, hogy alapítson egy vásárhelyet, amely mellett a salzburgi érsekség Szt. Rupertnek szentelt templomot létesített. 1217-ben Bernhard von Spanheim karintiai herceg hidat veretett a Dráván a közelben, így a kedvező helyszínen 1231-től település jött létre, amely még a 13. század során városjogot kapott. A helybeliek elsősorban a vas kereskedelméből profitáltak. Völkermarkt jelentőség szempontjából mindig is a hercegi székhely, Sankt Veit után kullogott, bár 1470-ben itt tartották a belső-ausztriai nemesi gyűlést. Miután Karintiát megszerezték a Habsburgok, a hatalmi központ még messzebbre került.
1880-ban a városnak 2392 lakosa volt, amelyből 26% volt szlovén. Ők 1893-ban megalapították a Velikoveci Cirill és Metód Társaságot, három évvel később pedig szlovén nyelvű magániskola nyílt. 1920-ban megnyílt a szlovén középiskola, de miután még ugyanabban az évben népszavazás döntött arról, hogy Karintia szlovénlakta régiója Ausztria része marad, az iskolát bezárták.
A második világháborúban Jugoszlávia német megszállásakor mintegy 60 ezer szlovént telepítettek ki a szlovéniai Alsó-Stájerországból. 1942 áprilisában a karintiai szlávok kerültek sorra, mire azok partizánakciókkal válaszoltak, egyik csoportjuk a Völkermarktól északra fekvő Saualpe hegyvonulatában bujkált.
Az önkormányzat a mai formájában 1973-ban jött létre, amikor a környező falvakat Völkermarkt városához csatolták.
1979. szeptember 18-án a jugoszláv állambiztonság hivatal két ügynöke robbantást hajtott végre a völkermarkti városházán, ahol akkor az 1919-es, Karintia miatti osztrák-jugoszláv háborúra emlékező kiállítást tartottak. A terrorakcióban a két ügynök és egy múzeumi dolgozó súlyosan megsérült. Az elkövetőket négy év börtönre ítélték, de fél évvel később kicserélték őket két osztrák titkosszolgálati dolgozóra.
Völkermarkt lakosainak száma 2016 januárjában 10 949 fő volt, ami némi visszaesést jelent a 2006-os 11 459 lakoshoz képest. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 93,9%-a volt osztrák, 1,5% boszniai, 1,% horvát, 3,6% pedig egyéb állampolgár. 292 fő (2,6%) volt szlovén nemzetiségű. A lakosok 89%-a katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
- Neudenstein vára
- Haimburg várának romjai
- Töllerberg kastélya
- Thalenstein kastélya
- a régi városháza (1499-ből)
- a Szt. Ruprecht-plébániatemplom (Völkermarkt)
- a niedertrixeni Szt. István-templom
- a kerületi és várostörténeti múzeum
- Markus Hansiz (1683-1766) jezsuita történész
- Julius Ringel (1889-1967) Wehrmacht-tábornok
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
