Védeny
község Ausztriában, Burgenland tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Védeny (németül Weiden am See) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban a Nezsideri járásban.
| Védeny (Weiden am See) | |||
 | |||
| Védeny | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1338 | ||
| Polgármester | Wilhelm Schwartz (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7121 | ||
| Körzethívószám | 02167 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2426 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 127 m | ||
| Terület | 32,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′, k. h. 16° 52′ | |||
| Védeny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Védeny témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nezsidertől 9 km-re nyugatra a Fertő északi partján fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. 1944-ben a bádeni kultúra településének nyomait tárták itt fel. Az Unterfeld nevű településrészen két, a mosoni kultúrához tartozó kora bronzkori sír került elő. A temetkezés környékén számos római kori lelet is előkerült. További kora bronzkori temetkezésre bukkantak a Nezsider felé eső községhatár mellett. 1939-ben egy római kőszarkofág került itt elő a 2. – 3 . századból.
A mai települést 1338-ban említik először „Weyden” alakban. Nevét általában a középfelnémet „bi den Widen” (a fűzfánál) kifejezésből származtatják. 1413-ban a falu a pozsonyi székeskáptalan birtoka volt. 1413 és 1848 között Védeny a környék néhány településével együtt a győri székeskáptalanhoz tartozott. 1588-ban Rudolf királytól vásártartási jogot és címert kapott. A szőlészet és borászat már a 16. század második felében a védenyi családok egyik fő bevételi forrása volt, csúcspontját a 17. században érte el.
Vályi András szerint „VÉDENY. Weiden. Mezőváros Mosony Várm. földes Ura a’ Győri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik épen a’ Fertő’ partyán, Nizsidertől 1/4, Gálostól 1/2, Gatától 1 órányira; határjának fele hegyes, és dombos, más része pedig egyenes; hegyes helyein szőlejik vagynak, a’ lápon pedig változtatva, hol búzát, hol rozsot, hol pedig tavaszit vetnek; erdeje kitsiny, réttye, legelője kevés, Fertö tavában halászattya, és nádgya van, piatza Nizsiderben.”[2]
Fényes Elek szerint „Védeny, (Weiden), német m.v. Moson vmegyében, a Fertő tava mellett, 913 kath. lak., paroch. templommal. Erdeje kicsiny. Szőlőhegye igen jó és becses fejér bort terem, s 1431 kapára terjed. A lakosok birnak 31 3/ urb. telek után 320 h. második, 827 h. harmadik, 63 hold negyedik osztálybeli fekete agyag szántóföldet, s 57 h. rétet, s több káposztás kerteket. Birja a győri káptalan, s ut. post. Moson.”[3]
1910-ben 1091, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A település mai is híres borairól és több évszázados borkultúrájáról, borospincéiről.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1782 és 1786 között épült barokk stílusban. A barokk főoltár, a szószék és az orgona 1790-ben az Ágoston rendi atyák brucki kolostortemplomából kerültek ide.
- A plébánia épülete 1743-ból származik.
- A templom mögötti Szentháromság-oszlop a 18. században készült.
- A Pestisoszlop a Szentháromság, Szent József és Nepomuki Szent János szobraival 1745-ben készült.
- Az Immaculata-oszlop a földgömbön álló Szűzanya alakjával a 18. század második felében készült.
- A Pieta és a Tisztítótűz ábrázolásával készített nagy kőkereszt a 19. század elején készült.
- Az Ecce Homo-oszlopot 1617-ben állították.
- A Rosenberggasse 2. falmélyedésében látható Pieta-szobor a 18. század közepéről származik.
- Az uradalmi magtár épületét 1824-ben a győri székes káptalan építtette.
- A faluban hetente Borhegy-kirándulást szerveznek az ide látogatóknak.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
