Vu Cö-tien kínai császárnő
kínai császárné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Vu Cö-tien, megnevezései Vu Csao/Wu Zhao, Vu Hou/Wu Hou és a Tang-dinasztia idején Tian Hou, magyar szakirodalomban Vu császárné, illetve Vu császárnő (624 – 705. december 16.) kínai uralkodó, aki előbb császárnéként, régensként (皇帝), majd császárnőként kormányozta birodalmát a Tang-dinasztiát félresöprő Csou-dinasztia korai korszakában (684–705). Ő volt az egyetlen hivatalosan is elismert női császára Kínának.
Vu Cö-tien kínai császárnő | |
Uralkodóház | |
Született | 624. február 17. Kuangjüan[1] |
Elhunyt | 705. december 16. (81 évesen)[2] Lojang[3][4][5] |
Nyughelye | Qianling Mausoleum |
Édesapja | Vu Si-jüe |
Édesanyja | Jang |
Testvére(i) |
|
Házastársa | |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Vu Cö-tien kínai császárnő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eleinte Taj-cung császár ágyasa volt. Halála után hozzáment a koronaherceghez, Taj-cung 9. fiához, Kao-cung császárhoz, hivatalosan Kao-cung huanghouja lett (皇后, lefordítható „császárnéként”, „feleségként” vagy „kormányzó császárnéként”) 655-ben, ezzel figyelemre méltó politikai befolyást is szerzett. 660-ban Kao-cung stroke-ot kapott, ezután Vu Cö-tien lett a régenscsászárnő, 705-ig ezt a császári ranggal egyenlő hivatást töltötte be.[6]
Uralkodásának politikai és katonai törekvéseit a Kínai Birodalom nagy fokú terjeszkedése jellemezte, a birodalom határait kiterjesztette, egészen belső Közép-Ázsiáig, folyamatosan háborút viselt a Koreai-félszigeten, elsőként Silla szövetségeseként Kogurjo ellen, majd Silla ellen a Kogurjói terület elfoglalásakor. Kínán belül a hatalom megkaparintása és megtartása érdekében tett erőfeszítéseinek közvetlen következményei ellenére Vu uralkodása nagy hatással volt a polgári rétegre, támogatta a taoizmust, a buddhizmust, az oktatást és az irodalmat. Emellett Vu Cö-tien nagy mértékben támogatta a Lungmen-barlangok és a Csienling Mauzóleumban található "Szótlan Sírkő" kialakítását és néhány fontos épület megépítését.
Aktív családi életet élt, négy fiú édesanyja volt, kik közül három viselte a császári címet (bár egyikőjük csupán posztumusz címként kapta meg). Egyik unokája lett a híres Tang Szu-cung császár.