Vlora megye

Vlora megye (albánul: Qarku i Vlorës) Albánia tizenkét megyéjének egyike. A Delvina, Saranda és Vlora kerületekből álló közigazgatási egység székhelye Vlora.

Vlora megye
Vlora megye címere Vlora megye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Albánia
Székhely	Vlora
Népesség
Teljes népesség	184 955 fő (2022. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	443 m
Terület	2706 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 10′, k. h. 19° 45′40.166666666667, 19.75
Vlora megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlora megye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vlora megye
1 – Delvina kerület
2 – Saranda kerület
3 – Vlora kerület

Delvina kerület (Rrethi i Delvinës)

A kerület népessége 11 000 fő (2004, becslés), területe 367 km², székhelye Delvina. A Bistrica folyó szeli át kelet–nyugati irányban, a ritkán lakott kerület nyugati fele dombvidék, míg keleti része a Gjera-hegység lankáin terül el. A lakosság közel fele görög nemzetiségű. A terület mezőgazdasága és ipara jelentéktelen, nagy a munkanélküliség. A rendszerváltást követő gazdasági krízisben a lakosság mintegy 40%-a kivándorolt Görögországba.

Saranda kerület (Rrethi i Sarandës)

A kerület népessége 35 000 fő (2004, becslés), területe 730 km², székhelye Saranda. Egyéb városa Konispol. A Jón-tenger partján, Korfu szigetével szemben terül el, délkeleti irányból Görögország határolja. Nagyszámú görög és kevés aromun nemzetiségű él a kerületben. Gazdasága a turizmuson alapul: az Albán-Riviéra déli szakasza kedvelt üdülőterület, valamint itt található Albánia egyik világörökségi helyszíne, Buthróton romvárosa is.

Vlora kerület (Rrethi i Vlorës)

A kerület népessége 147 000 fő (2004, becslés), területe 1609 km², székhelye Vlora. Egyéb városa Himara. A Jón-tenger partján fekvő kerület partvidéki része, a Himara (vidék) hegyláncaitól övezett Albán-Riviéra az ország legkedveltebb üdülőhelye. Nagyszámú görög nemzetiség lakja Himara környékét. A kerület székhelye jelentős kikötőváros és kereskedelmi-gazdasági központ számottevő iparral, környékén bányászattal. A kerület mezőgazdasága és halászata hasonlóan jelentős, az utóbbi években pedig a turizmus, a szolgáltatóágazat is fejlődésnek indult.

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

1. Thomas Brinkhoff: Albania: Prefectures and Major Cities - Population Statistics, Maps, Charts, Weather and Web Information. [2022. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. július 20.)