település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Vinogradce (horvátul: Vinogradci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.
Vinogradce (Vinogradci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Belistye |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31554 |
Körzethívószám | +385 031 |
Népesség | |
Teljes népesség | 211 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 92 m |
Terület | 6,9 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 39′ 56″, k. h. 18° 21′ 45″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eszéktől légvonalban 27, közúton 34 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén fekszik.
A történeti források már a 15. század közepén említik. Nevét kiterjedt szőlőültetvényeiről kapta, melyek a helyi temető közelében emelkedő domb napos oldalán irigylésre méltó számban sorakoztak. A török hódítás előtti utolsó birtokosa a Draskovich család volt. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török korban 5 ház állt a településen. Bećir nevű török birtokosa Valpón lakott, míg utolsó birtokosa egy Karalia nevű török volt. 1698-ban „Vinogradczy” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.
Az első katonai felmérés térképén „Vinogradcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vinogradcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vinogradcze” néven 40 házzal, 262 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század végén és a 20. század elején főként Likából települtek ide horvát családok azért, hogy a belistyei Gutmann-faüzemben dolgozzanak.
1857-ben 275, 1910-ben 371 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A két világháború között az 1920-as években Dalmáciából és a horvát Tengermellékről több család telepedett le itt. A háború után Likából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 256 lakosa volt.
A faluban ma egy iparos és három családi gazdaság működik.
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1916-ban épült. A valpói plébánia filiája. Búcsúünnepét október első vasárnapján tartják.
A Horvát házban az egyik terem a helyi rendezvények és az egyesületek rendelkezésére áll, egy másik terem pedig a fiatalok számára van berendezve. Itt kapott helyet a helyi tűzoltó egyesület is.
A falu iskoláját 1931-ben nyitották meg a település közepén. Ma a belistyei Ivan Kukuljević általános iskola területi iskolája működik benne.
Az NK „Zrinski” Vinogradci labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Történetének legjobb eredményét a 2002/2003-as szezonban érte el, amikor megnyerve a megyei 3. liga csoportját, feljutott a 2. ligába. A futballpálya közelében nemrég aszfaltos kézilabdapályát adtak át és berendeztek egy gyermekjátszóteret is.
A DVD Vinogradci önkéntes tűzoltó egyesületet 1927-ben alapították.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.