Vinoba Bhave
indiai politikai és társadalmi aktivista From Wikipedia, the free encyclopedia
indiai politikai és társadalmi aktivista From Wikipedia, the free encyclopedia
Vinajak Narahari "Vinoba" Bhave vagy Ácsárja Vinóba Bhavé (maráthi: विनोबा भावे), (1895. szeptember 11. – 1982. november 15.) indiai politikai és társadalmi aktivista, aki Mahátma Gandhi egyik legismertebb tanítványa volt,[6] és akinek a munkáját halálát követően folytatta.
| Vinoba Bhave | |
 | |
| Született | 1895. szeptember 11.[1][2][3][4][5] Raigad district |
| Elhunyt | 1982. november 15. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Vardhá |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | politikai és társadalmi aktivista |
| Iskolái | Maharaja Sayajirao University of Baroda |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vinoba Bhave témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
India függetlensége után társadalmi aktivistaként tűnt fel, aki a földtulajdon békés, tömeges újraelosztását érte el, az általa alapított Bhoodan Yajna, azaz a „föld-ajándék mozgalom” útján. Indiában szentként tisztelték.[7]
Vinoba Bhave egy gazdag brahmin családból származott. Öt gyermek közül a legidősebb volt. Három testvére közül egy fiatalon halt meg, kettő, Balkoba és Shivaji szintén társadalmi aktivistává váltak. [8]
Főiskolai tanulmányokat folytatott. Az angol és a francia mellett még nyolc indiai nyelvet beszélt. Egész életében a hindu vallási eszmékbe merült és erkölcsi alapelveit a Bhagavad-Gitából származtatta.
1916-ban hallott Gandhiról. A csamparani polgári engedetlenségi kampány után csatlakozott a nemzeti függetlenségi mozgalomhoz. Gandhi ásramának tevékenységeiben aktív szerepet vállalt, mint például a tanítás és a közösség életének javítása.
Az 1920-as, '30-as és '40-es években többször letartóztatták a brit uralom elleni erőszakmentes ellenállás vezetéséért.
Tevékenység ellenére jó darabig nem volt ismert a széles tömegek számára. Akkor vált ismertté, amikor 1940-ben Gandhi egy újabb erőszakmentes kampány első számú figurájává választotta. Az emberektől a megtisztelõ ácsárja címet kapta.[9]
Miután India elnyerte a függetlenségét (1947), elhatározta, hogy agrárreformot hajt végre. A miniszteri bársonyszéket, amelyet Nehru felajánlott neki, nem fogadta el.[10] A földreformot a maga módján kívánta megvalósítani.
Az 1950-es években az indiai lakosság 80%-a falun élt, mezőgazdasággal foglalkozozott, mégis évente több millió tonna élelmiszert kellett bevinni külföldről.[11] Nagyon sok embernek nem volt munkája, éheztek, mert még földtulajdonnal sem rendelkeztek. Nincs vesztegetni való idő — mondta Bhave. Nem várta meg a földreformot, — ez ugyanis rettentő bonyolult adminisztratív előkészületekkel és más nehézségekkel járt volna —, hanem gyalog nekivágott a hatalmas országnak, s megtette a magáét.[11] Munkája abból állt, hogy bejárta a falvakat. Amikor elért egy települést, előállt azzal az igénnyel, hogy minden földdel rendelkező egyén adja oda ajándékba birtokának egyötöd részét, hogy aztán ő meg a segédtitkárai szétosszák ezeket a földeket a nincstelenek között.[10]
Amikor délelőtt egy faluba ért, a főtéren vagy egy épületben felállt a szónoki emelvényre és egy óra hosszat beszédet mondott. A nép nagy tisztelettel hallgatta, mert élő szentként kezelték. Beszéde végén gyakran így szólt:
Erre magasba emelkedtek a karok, és az emberek versengtek, hogy ki teljesíti előbb India ez igen tisztelt fiának óhaját. Majd délután Vinoba titkárai elé sorakoztak a nincstelen földművesek, hogy átvegyék az okmányokat az új birtokaikról. Ily módon Vinoba tíz év alatt mintegy hét millió hektár földet osztott szét. [10]
1979-ben éhségsztrájkán keresztül elérte a tehenek levágását tiltó szövetségi törvény elfogadását (amely eztán a nem hindu vallásúakra is vonatkozott).[12] 1984-ben posztumusz módon elnyerte a Bharat Ratna díjat.[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
