Villány
magyarországi város Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Villány (németül: Willand, Wieland) város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
| Villány | |||
 | |||
| A városháza | |||
| |||
| Becenév: a bor városa | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Mayer István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7773 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1982 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 109,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 52′ 10″, k. h. 18° 27′ 20″ | |||
 Villány
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Villány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Villány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A róla elnevezett Villányi-hegység keleti lábainál található, mintegy tíz kilométerre a déli országhatártól. Mohácstól délnyugati, Siklóstól és Harkánytól ugyancsak keleti irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Kisbudmér, északkelet felől Pócsa és Borjád, kelet felől Márok, délkelet felől Magyarbóly, dél felől Beremend, délnyugat felől Nagyharsány, északnyugat felől pedig Villánykövesd és Kisjakabfalva.
Megközelítése
Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonalai a Mohács-Pécs közt húzódó 57-es főút és az M60-as autópálya, mindkettőről Versendnél letérve érhető el, az 5701-es úton, Ez az út régen a központján is áthaladt, ma már elkerüli azt, a régi nyomvonal azóta az 5705-ös útszámozást viseli.
A környező települések közül Magyarbóly felé az 5702-es út, Villánykövesd-Palkonya irányába az 5707-es út vezet; határszélét délen érinti még az 5706-os út is. Márokkal az 57 105-ös, Kisjakabfalvával pedig az 57 132-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a várost a ma már nem üzemelő Barcs–Villány-vasútvonal, a horvátországi Eszék felé is kapcsolatot biztosító Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal, valamint a Villány–Mohács-vasútvonal is érinti. Közös állomásuk Villány vasútállomás a belterület északnyugati részén létesült, közúti elérését a közvetlenül mellette elhaladó 5707-es út biztosítja.
Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.
A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.
A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.
1857. május 2-án elérte a vasút a települést, amikor átadták a Pécset Moháccsal összekötő vasútvonalat, (jelenleg a Villány–Mohács-, illetve Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal részei); majd 1870. december 20-án megnyitották a Villány-Eszék vasútvonalat; legutóbb pedig 1969-ben összekötötték Villányt Nagyharsánnyal, így bekötötték ide az 1910. július 31-én épült Barcs–Villány-vasútvonalat.
1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet.
2000-ben nyerte el a városi címet a település.
2011-ben lakosságának 21,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, de sokan közülük kettős német–magyar identitásúak, hiszen magyarnak is 85% feletti arányban vallották magukat az emberek Villányban.[3]
2014. október 3-án átadták a települést elkerülő 4,3 km-es utat, amely magába foglalja a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal feletti felüljárót is.[4]
Egyéb érdekességek
2011-ben itt mérték a 24 óra leforgása alatt lehullott legnagyobb csapadékmennyiséget. Augusztus negyedikén egy nap leforgása alatt 114 mm csapadék hullott le.[5]
A vasútállomás területén, a Templom-hegy egyik útbevegásában illetve ezek közelében egy építkezés során triász időszaki tengeri őshüllők és halak maradványait tartalmazó kőzetrétegek kerültek elő, amelyek nagy részét a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció dolgozott fel. Az előkerült maradványok közt találhatunk Lissodus és Paleobates cápa illetve Nothosaurus, Cyamodus, Tanystropheus és Simosauridae tengeri hüllőcsoportokat is.[6]
Németül két nevet használnak: Willand és Wieland. Horvátul a hivatalos alak a Viljan. A Viljan alakot a Belvárdgyulán, a Biljan alakot a Töttösön, a Vilanje alakot a Monyoródon élő horvátok használták.[7]
Polgármesterei
- 1990–1994: Maurer György (független)[8]
- 1994–1998: Takáts Gyula (MDF)[9]
- 1998–2002: Takáts Gyula (független)[10]
- 2002–2006: Takáts Gyula (független)[11]
- 2006–2010: Takáts Gyula Imre (független)[12]
- 2010–2014: Takáts Gyula (független)[13]
- 2014–2019: Takáts Gyula Imre (független)[14]
- 2019–2024: Mayer István (független)[15]
- 2024– : Mayer István (független)[1]
Szőlőművelés
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.
A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárú volt.
A filoxéra ezeket a szőlőket sem kímélte. A rekonstrukció a már más borvidéknél is ismert változásokat hozta. 1912-ben pezsgőüzemet létesített Schaumburg – Lippe féle uradalom. Hagyományosnak a kadarka, Kékoportó majd a Kékfrankos fajta tekinthető. A filoxéra után francia eredetű fajtákat is telepítettek, mint például a Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot. Villány térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták az uralkodóak.
A település a Villányi borvidékhez tartozik.
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
|---|---|---|
| 1870 | 2 086 | — |
| 1880 | 2 117 | 0,15% |
| 1890 | 2 539 | 1,82% |
| 1900 | 2 837 | 1,11% |
| 1910 | 2 982 | 0,50% |
| 1920 | 2 766 | −0,75% |
| 1930 | 2 670 | −0,35% |
| 1941 | 2 507 | −0,57% |
| 1949 | 2 790 | 1,34% |
| 1960 | 2 769 | −0,07% |
| 1970 | 2 843 | 0,26% |
| 1980 | 2 932 | 0,31% |
| 1990 | 2 896 | −0,12% |
| 2001 | 2 753 | −0,46% |
| 2011 | 2 509 | −0,93% |
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 2545 | 2524 | 2539 | 2282 | 2183 | 2031 | 1982 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 21,2% németnek, 1,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 0,5% szerbnek, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 7,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,6% (21,5% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% németnek, 0,9% cigánynak, 0,8% horvátnak, 0,7% szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,6% volt római katolikus, 8,5% református, 1,1% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[18]
- Bormúzeum ( az egykori Teleki Pincében )
- Templom-hegyi kőbánya (Természetvédelmi terület, Ammonitesz tanösvény, másképpen használt megnevezés: Őslény tanösvény)
- A villányi borfesztivál
- A Siklós-Villányi borút
- A szoborpark
- Villányi Andor, 1922-ig Schwabach (1889. május 25. – 1944 körül) író, színműíró, újságíró.
- Jovan Lazić (1919-1943) - kommunista forradalmár, Jugoszlávia nemzeti hőse
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
