város Lettországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Valmiera (németül: Wolmar) város Lettországban.
| Valmiera | |||
 | |||
| Szent Simon-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Vidzeme | ||
| Alapítás éve | 1283 | ||
| Irányítószám | LV-4201 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 376 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 57° 32′ 17″, k. h. 25° 25′ 23″ | |||
| Valmiera weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valmiera témájú médiaállományokat. | |||
A város Vidzeme tájegységben a Gauja folyó partján, Riga és az észt határ között helyezkedik el. Távolsága Rigától 100, az észt határtól (Valka/Valga településektől) 50 km.
A település eredete a 11. századba nyúlik vissza. A Balti-tengert az orosz fejedelemségekkel (Pszkov, Novgorod) összekötő kereskedelmi útvonal mellett ekkor keletkezik az első állandó település a Gauja partján.
1224-ben érkeztek meg a Kardtestvérek, és kezdték el a valmierai vár építését.
1283-ban épült fel a városban a Szent Simon-templom, ezt az évet tekintik a város alapítási dátumának. A város gazdasági és politikai jelentősége a 14. és 15. században volt a legjelentősebb. Ekkor Valmiera Livónia központja volt, és a város kereskedelmi jelentőségét mutatja, hogy a település 1365-ben felvételt nyert a Hanza-szövetség tagjai közé.
1560-ban a livóniai háború során először Rettegett Iván foglalta el a várost. 1583-tól lengyel fennhatóság alá tartozott, majd 1622-ben II. Nagy Gusztáv Adolf Svédországhoz csatolta. A nagy északi háborút követően Valmiera Livóniával együtt az Orosz Birodalom része lett, és ezzel elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A város életében némi változást, gazdasági fellendülést csak az 1899-ben megnyitott Riga–Szentpétervár-vasútvonal jelentett.
