Ukrajna domborzatának meghatározó elemei az alföldek, melyek 70%-át teszik ki az ország területének, valamint a hátságok, melyek 25%-át adják. A hegységek csupán a terület 5%-át foglalják el, ezek a Ukrán-Kárpátok és a Krími-hegység. A sík vidékek átlagmagassága 175 méter. Az ország legmagasabb pontja a Kárpátokban található Hoverla, 2061 méterrel. A Krími-hegység legmagasabb pontja a Roman-Kos 1545 méterrel.[1]
Közép-Orosz-hátság – nyúlványai találhatóak az ország délkeleti-keleti határai mentén.
Ukrajna területének 5%-át foglalják el a hegységek. Az országban két hegységrendszer található: az Ukrán Kárpátok nyugaton és a Krími-hegység délen.
Ukrán-Kárpátok (csak Ukrajnában használt elnevezés) – az ország legnagyobb hegysége, amely a Kárpátok-hegységrendszer részét képezi (Északkeleti-Kárpátok). Több hegyvonulatból áll: Keleti-Beszkidek, Gorgánok, Elő-Kárpátok, Pokutya-Bukovinai-Kárpátok, Vizválasztói-Verhovinai-vonulat, Poloninai-vonulat, Csornahora (Hoverla (2061 m), Brebeneszkul (2035 m), Pip Ivan (2026 m), Pietrosz, 2022 m)), Rahói-hegyek, Vulkanikus-vonulat.Több fontos hágó is található itt: Uzsoki-hágó, Vereckei-hágó, Tatár-hágó.
Krími-hegység – a Krím félsziget déli részén helyezkedik el, három hegyvonulatból áll: Fő-vonulat (Roman Kos, 1545 m, Aj-Petri, 1234 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat.