From Wikipedia, the free encyclopedia
Az ugariti ábécé egy ékírásra épülő bővített abugida írásrendszer, amely 31 karakterből áll és a szótagírásból kialakuló betűírások első képviselője. A szótagokból legtöbbször csak a mássalhangzókat és a kettőshangzókat írták le, alapvetően csak az alpa magánhangzó létezett. Az i és u magánhangzók későbbi fejlemények lehetnek.
| ugariti írás | |
 | |
| ugariti istenek listája | |
| Típus | abugida ékírás |
| Nyelvek | ugariti, hurri |
| Időszak | i. e. 15. század–i. e. 8. század |
| Felmenő írásrendszerek | sumer ékírás akkád ékírás asszír ékírás hettita ékírás ókánaánita(?) |
| Leszármazott írásrendszerek | föníciai ábécé etruszk görög ábécé óperzsa(?) |
| Unicode-tartomány | U+10380–U+1039F |
| ISO 15924 | ugar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ugariti írás témájú médiaállományokat. | |
Egy kihalt sémi nyelv, az ugariti lejegyzésére használták, és néhány hurri nyelvemléken kívül kizárólag Ugarit térségében használták. I. e. 1400 körüli az első ismert, ezzel az írástípussal készült dokumentum. Az ugariti nyelv az 1928-ban kezdődő rasz-samrai feltárásokig teljesen ismeretlen volt.
Az ugariti ábécé görög írásba közvetlenül ment át vagy a föníciai ábécén keresztül, amelyre a későbbi sémi betűírások támaszkodtak. Ez utóbbi azért kevésbé valószínű, mert a föníciai írásból hiányzik egy pár olyan betű, amelyik az ugaritiban és a görögben is megvan. Az pedig valószínűtlen folyamat, hogy egy elvesztett betű később úgy térjen vissza a használt írásjelek közé, hogy hasonlítson az eredetihez. Ezek például az üpszilon és az ióta, amelyek a félhangzókat (w, y) jelölő ugariti betűkből váltak magánhangzójellé. Az ókánaánita ábécé pedig még redukáltabb hangkészletet ír le. Ugyanakkor a föníciai ábécé és az ókánaánita ábécé olyan nyelvek leírására szolgált, amelyek rokonai az ugaritinak, de első nyelvemlékeik jóval későbbiek az ugariti nyelvnél. Az ugariti után négy évszázaddal később megjelenő, az ugaritival szintén közeli rokonságban álló arámi nyelv írására használt arámi ábécé eredete is inkább vezethető vissza az ugaritira, mint az ókánaánira.
Az ugariti írás független a korban általánosan használt akkád ékírástól. Ehelyett néhány karaktere hasonlít a megfelelő hettita karakterre, mint például az an és aš hettita szótagjelre az alpa betű, a ya-ra a jod, a ši-re a šin, me-re a mem, a de-re a ḏal, a nu-ra a nun, az ez-re a zu, vagy a za-ra a zeta. A többi is szándékos egyszerűsítéssel, kialakítva és nem kialakulva jöhetett létre. Az ugariti ábécé az utolsó lépése az ékírás egyszerűsödésének, a képírásból betűírássá alakulásának.
Erre az időre tehető az északi és déli sémik elkülönülése. Ez a betűkészleteikben is látható.
északi sémik
| ˀa | b | g | ḫ | d | h | w | z | ḥ | ṭ | y | k | š | l | m | ḏ | n | ẓ | s | ʕ | p | ṣ | q | r | ṯ | ġ | t | ś | ˀi | ˀu |
| א | ב | ג | ד | ה | ו | ז | ח | ט | י | כ | ל | מ | נ | ס | ע | פ | צ | ק | ר | ש | ת | שׂ |
déli sémik
| h | l | ḥ | m | q | w | š | r | t | s | k | n | ḫ | b | ś | p | ʔ | ʕ | ẓ | g | d | ġ | ṭ | z | ḏ | y | ṯ | ṣ |
| ה | ל | ח | מ | ק | ו | ר | ת | ס | כ | נ | ח׳ | ב | שׂ | פ | א | ע | ט׳ | ג | ד | ע׳ | ט | ז | ד׳ | י | ש | צ |
| jel (kép) | Unicode jel |
Unicode érték (U+) |
név | átírás | megfelelője | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| hettita | óperzsa | etruszk | föníciai | héber | arab | görög | latin | cirill | |||||
 |
𐎀 | 10380 | alpa | ʾa | 𒀀 (a) 𒀸 (aš) |
𐎠 (a) |
 |
 |
א | ﺍ | Αα | Aa | Аа |
 |
𐎁 | 10381 | beta | b | 𒁁 (be) 𒁉 (bi) |
𐎲 (ba) |
 |
 |
ב | ﺏ | Ββ | Bb | Бб, Вв |
 |
𐎂 | 10382 | gamla | g | 𒄀 (ge; gi) |
𐎥 (ga) 𐎦 (gu) |
 /  |
 |
ג | ﺝ | Γγ | Cc, Gg | Гг |
 |
𐎃 | 10383 | kha | ḫ | 𒄩 (ḫa) |
𐎧 (xa) |
 /  |
خ | Xχ | C+H | Хх | ||
| 𒊭 (ša) |
𐎨 (ca) |
|
Щщ, Чч | ||||||||||
 |
𐎄 | 10384 | delta | d | 𒁕 (de) |
𐎭 (da) 𐎮 (di) |
 |
 |
ד | ﺩ، ذ | Δδ | Dd | Дд |
 |
𐎅 | 10385 | ho | h | 𒃶 (ḫe2) |
𐏃 (ha) |
 |
 |
ה | ﮬ | Εε | Ee | Ее, Єє |
 |
𐎆 | 10386 | uo/vo | w | 𒉿 (u̯a) |
𐎺 (va) 𐎻 (vi) |
 /  |
 |
ו | ﻭ | Υυ | Ff, Uu, Vv, Ww, Yy | Уу |
 |
𐎇 | 10387 | zeta | z | 𒍝 (za) |
𐏀 (za) |
 |
 |
ז | ﺯ | Ζζ | Zz | Зз |
 |
𐎈 | 10388 | hota | ḥ | 𒄷 (ḫu) |
𐎧 (xa) |
 |
 |
ח | ﺡ، خ | Ηη | Hh | Ии, Йй |
 |
𐎉 | 10389 | tet | ṭ | 𒋼 (te) 𒋾 (ti) |
𐎰 (tha) |
 |
 |
ט | ﻁ، ظ | Θθ | ||
 |
𐎊 | 1038A | jod | y | 𒄿 (i̯) |
𐎹 (ya) |
 |
 |
י | ﻱ، ى | Ιι | Ii, Jj | Іі, Її, Јј |
 |
𐎋 | 1038B | kaf | k | 𒆠 (ki) |
𐎣 (ka)𐎤 (ku) | / |  |
 |
כ, ך | ﻙ | Κκ | Kk | Кк |
 |
𐎌 | 1038C | sin | š | 𒅆 (ši) |
𐏁 (ša) |
 |
 |
ש | س، ش | ϻ, ϸ | Шш | |
 |
– | sins | š2 | 𒋙 (šu2) |
|||||||||
 |
𐎍 | 1038D | lamda | l | 𒆷 (la) |
𐎾 (la) |
 |
 |
ל | ﻝ | Λλ | Ll | Лл |
 |
𐎎 | 1038E | mem | m | 𒈨 (me) |
𐎶 (ma) 𐎷 (mi) 𐎸 (mu) |
 |
 |
מ, ם | ﻡ | Μμ | Mm | Мм |
 |
𐎏 | 1038F | djal | ḏ | 𒋾 (ti) |
𐎩 (ja) 𐎪 (ji) |
 |
||||||
 |
𐎐 | 10390 | nun | n | 𒉡 (nu) |
𐎴 (na) 𐎵 (nu) |
 |
 |
נ, ן | ﻥ | Νν | Nn | Нн |
 |
𐎑 | 10391 | zu | ẓ | 𒍪 (zu) 𒄑 (iz) |
𐏀 (za) |
|
||||||
 |
𐎒 | 10392 | szamka | s | 𒊺 (še) |
𐎿 (sa) |
 |
 |
ס | Ξξ, Χχ, Ϡ | Ss | Сс | |
 |
𐎓 | 10393 | ʿain | ʿ | 𒌋 (u̯) |
𐎡 (i) |
 /  |
 |
ע | ﻉ، غ | Οο | Oo | Оо |
 |
𐎔 | 10394 | pu | p | 𒁉 (pe2, pi2) |
𐎱 (pa) |
 |
 |
פ, ף | ﻑ | Ππ | Pp | Пп |
 |
𐎕 | 10395 | szade | ṣ | 𒍝 (za) |
𐏂 (ça) |
/  |
 |
צ, ץ | ﺹ، ض | Цц, Чч | ||
 |
𐎖 | 10396 | kopa | q, ḳ | 𒅗 (ka) |
𐎤 (ku) 𐎦(gu) |
 |
 |
ק | ﻕ | Κκ, ϙ | ||
 |
𐎗 | 10397 | rasa | r | 𒊏 (ra) |
𐎼 (ra) 𐎽 (ru) |
 |
 |
ר | ﺭ | Ρρ | Rr | Рр |
 |
𐎘 | 10398 | tjanna | ṭ | 𒋾 (ti) |
𐏂 (ça) |
 |
||||||
 |
𐎙 | 10399 | dzsain | ġ | 𒁕 (da) |
𐎩 (ja) 𐎪 (ji) |
|
||||||
 |
𐎚 | 1039A | to | t | 𒋾 (ti) |
𐎫 (ta) |
|
 |
ת | ﺕ، ث | Ττ | Tt | Тт |
 |
𐎛 | 1039B | i | ʾi | 𒄿 (i; i̯) |
𐎡 (i) |
/  |
– | – | – | Ιι | Ii | Ии |
 |
𐎜 | 1039C | u | ʾu | 𒌑 (u2) |
𐎢 (u) |
 |
– | – | – | Υυ | Yy | |
 |
𐎝 | 1039D | sszu | ssu | 𒋙 (šu2) |
𐏌 (dh; bg) 𐏍 (bu) |
|||||||
 |
𐎟 | 1039F | központozó | – | 𒁹 | 𐏐 | |||||||
| jel (kép) |
unicode megjelenítés |
unicode név (U+) |
név | átírás | megfelelője | ||||||||
| hettita | óperzsa | etruszk | föníciai | héber | arab | görög | latin | cirill | |||||
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
