autonóm köztársaság Oroszországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика)) | |||
| |||
Himnusz: Мен — тыва мен (Tuvai vagyok) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
Székhely | Kizil | ||
Járás | 17 kozsuun | ||
Városi körzet | 2 | ||
Települések | 5 város, 1 városi jellegű település, 116 szumon | ||
Köztársaság vezetője | Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig | ||
Rendszám | 01 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 330 368 fő (2021. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 1,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 168 606 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat. |
1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult.
Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.
A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.
Tuvában (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 1 városi jellegű település és 144 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 53% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja az ötezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 14%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Tuva városai a következők (2010. évi népességükkel):
A városi jellegű település:
Tuva élén a köztársaság vezetője (glava reszpubliki) áll:
Tuva (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 17 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is a tuvai kozsuun szót használják. Az 5 város közül 2 (Kizil és Ak-Dovurak) köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 17 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Kizil és Ak-Dovurak a járásoktól független városi körzetet alkot egyszintű önkormányzattal, melyek egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 4 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 120 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.