Tudományos rasszizmus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tudományos rasszizmus olyan elméletek és elképzelések áltudományos összessége, amely az emberi „fajok” közötti különbségeket hivatott igazolni, elsősorban abból a célból, hogy alkalmazói az egyes fajok felsőbbrendűségét bizonyíthassák általa. Az elmélet követőinek az meggyőződése, hogy az emberiség biológiailag különálló taxonokra, úgynevezett „fajokra” osztható,[1][2][3] és hogy empirikus bizonyítékok léteznek a fajok közötti alsóbbrendűség vagy felsőbbrendűség létezésére.[4][5][6][7] A 20. század közepe előtt a tudományos rasszizmust a tudományos közösség többsége elfogadta, mára azonban a többség áltudománynak tekinti,[5][6] mivel az alkalmazott módszertana eltér a mai tudományos módszerektől és összeegyeztethetetlen a modern genetikai kutatások eredményeivel.[8]
A fajelméletet gyakran közvetlenül azonosítják a rasszizmussal.[9]
A tudományos rasszizmus helytelenül alkalmazza és eltorzítja az antropológiát (nevezetesen a fizikai antropológiát), a koponyaelméletet, az evolúciós biológiát és más tudományágakat vagy nézeteket, hogy alátámaszthassa az emberi közösségek külsőségeken alapuló megkülönböztetését, emberi fajokba sorolását, és azok között az egyes fajok magasabb vagy alacsonyabb rendűvé minősítését.
A tudományos rasszizmus az 1600-as évektől kezdve a második világháború végéig volt jellemző, és különösen szembetűnő volt az európai és amerikai tudományos írásokban a 19. század közepétől a 20. század elejéig.
A 20. század közepe óta legtöbben elavultnak és tudománytalannak tekintik, de a rasszisták továbbra is használják, hogy egy faj felsőbb vagy alsóbbrendűségét igazolják ezzel.[10]
A második világháború után a tudományos rasszizmust hivatalosan is elítélték, különösen az UNESCO korai antirasszista nyilatkozatában, a „The Race Question (Faji kérdés)” (1950) címmel: „A »faj« nem annyira biológiai jelenség, mint inkább társadalmi mítosz, amelynek rengeteg ember áldozatává vált és kimondhatatlan szenvedést okozott." [11] Azóta az emberi evolúciós genetika és a fizikai antropológia fejlődése új konszenzushoz vezetett az antropológusok között, miszerint az emberi faj inkább társadalompolitikai, mint biológiai jelenség.[12][13][14]