Transzhumanizmus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A transzhumanizmus a tudománynak és technikának az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére való felhasználását támogató nemzetközi intellektuális és kulturális mozgalom, amely szükségtelennek és nemkívánatosnak tartja az „emberi állapot” egyes jellemzőit, mint például a betegségeket, a fogyatékosságot, az öregedést és a (nem önkéntes) halált. A transzhumanisták a biotechnológiákban és más feljövő technológiákban látják a megoldást ezekre a problémákra. Előnyeik mellett ezen technológiák veszélyei, hátrányai is foglalkoztatják a transzhumanista mozgalmat.[2]
Ha képes vagy javítani valakinek az egészségi állapotán, akkor tedd meg.
Ennyi, különleges esetek nélkül, kortól függetlenül.
Anélkül, hogy megkérdeznéd tőle, hogy hány éves.”[1]
A transzhumanizmus kifejezést (amit H+-szal vagy h+-szal is jelölnek[3] ) gyakran használják az „ember továbbfejlesztésének” szinonimájaként. Bár a transzhumanista szó először 1957-ben jelent meg, a jelenlegi jelentése a ’80-as években alakult ki, amikor amerikai tudósok, művészek és jövőkutatók egy csoportja megalapította azt a szervezetet, amely azóta a jelenlegi transzhumanista mozgalommá nőtte ki magát. Gondolkodóik azt jósolják, hogy az emberiség idővel jelentősen átalakul, annyira más, és több lesz, hogy egy más néven (poszthumán) kell majd nevezzük.[2] Ezért a transzhumanizmust néha „poszthumanizmusnak” is nevezik, vagy olyan átalakító aktivizmusnak, amelyet a poszthumanista ideálok motiválnak.[4]
A nagymértékben átalakult jövőbeli emberiség transzhumanista víziója sok támogatót és kritikust vonzott. Míg egy ellenző „a világ legveszélyesebb elgondolásának” nevezte,[5] addig egy támogató „az emberiség legmerészebb, legbátrabb, legidealistább vágyait összefoglaló mozgalomnak”.[6]