Tisztánlátás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tisztánlátás vagy másképp távérzékelés vagy clairvoyance (IPA: [klervɔɪəns], a francia clair (jelentése: "tiszta") és voyance (jelentése "látás") szavakból) az az állítólagos képesség, hogy információt nyerjünk tárgyról, személyről, helyről vagy eseményekről érzékszerveken kívüli érzékeléssel.[1][2] Segítségével a helyszíntől időben és térben eltérő események, személyek vagy tárgyak paranormális úton ismerhetőek meg. A parapszichológiában az ESP-érzékelések (extraszenzoriális percepció) közé sorolják.
- Azt a személyt, aki ilyen képesség birtokában van, látnoknak, régiesen látónak, vagy pedig tisztánlátónak hívják (clairvoyant, IPA: [klervɔɪənt]).
A buddhista[3] és hindu[4][5] irodalomban, továbbá a Bibliában[6][7][8] leírások vannak a tisztánlátás létező jelenségére. A 19. század végén és a 20. század elején egyes médiumok állítólagos képessége volt, és több médium egészen napjainkig vallja a tisztánlátó képességet.[9] Az európai, modern kori tisztánlátók közé sorolják Rudolf Steinert [10][11] vagy Baba Vangát is.[12]
A tisztánlátás jelenségét és képességét a tudomány nem ismeri el és az ezzel foglalkozó témakört áltudománynak tekinti.[13]