From Wikipedia, the free encyclopedia
A tequila egy mexikói eredetű égetett szesz, melyet a kék agávé cukorban gazdag tövéből erjesztenek és párolnak, általában egyéb termények hozzáadásával. Mexikó egyik nemzeti itala. Nevét származási helyéről, a Jalisco állambeli Tequila településről kapta. Alkoholtartalma általában 38-40%, de 35–55% közt gyártható.
| Tequila | |
 | |
| Típus | égetett szesz |
| Származási hely |  Mexikó |
| Főbb összetevők | kék agávé |
| Alkoholtartalom | 35–55% |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tequila témájú médiaállományokat. | |
A mexikói törvények értelmében tequila csak Jalisco államban (annak teljes területén), valamint Guanajuato 7, Michoacán 30, Nayarit 8 és Tamaulipas 11 községében állítható elő.[1] A tequila elnevezés eredetvédelmét több nemzetközi egyezményben is rögzítették, így például az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban is kizárólag mexikói párlatok forgalmazhatók tequila néven.
Egy elterjedt tévhit szerint a tequilát olykor kukaccal palackozzák, ez azonban csak egyes – kétes minőségű – mezcaloknál fordul elő.[2] Egy további tévhit szerint a tequila kaktuszpárlat, azonban az agávéfélék nem kaktuszok, és azoktól rendszertanilag távol állnak.
A tequilának két fő kategóriája létezik: a 100% agávétartalmú párlat, a puro vagy noble, illetve a keverék, a mixto. A mixto alkoholtartalmának csak egy része (legalább 51%‑a) származik agávéból. A cefre többi részét valamilyen egyéb cukorforrás (gyakran kristálycukor vagy melasz) teszi ki, ami a tiszta agávécefrénél jellegtelenebb ízt eredményez. A tequilákat soha nem címkézik mixtónak: ha a címke nem tüntet fel 100%-os agávétartalmat (például 100% de agave), akkor az a tequila mindig mixto.
Az egyéb cukrok csak az agávé levével együtt használhatók fel, tehát utólag nem keverhető másféle alkohol a tequilához. Szintén tilos a törvényben meghatározott termőhelyen kívülről származó, vagy a kék agávétól eltérő fajú agávét használni a mixto kipótlására.[3]
Az egyéb cukrok hozzáadását az 1930-as években engedélyezték a rossz termelés következtében, amit 1949-ben visszavontak, majd 1964-ben újra engedélyeztek. Az akkor megengedett 30%-nyi egyéb szesztartalom hamar 49%-ra emelkedett. A minőségi tequila iránti növekedő kereslet miatt némely gyártók 51%-nál nagyobb agávétartalmú mixtót is készítenek, illetve mixtókat is érlelnek.
Az exportra szánt tequilák gyártói szabadon választhatnak a spanyol és angol nyelvű megnevezés között. A különböző pihentetett és érlelt tequilákból az orón kívül más keverékek is létrehozhatók, a keverék azonban csak a fiatalabb párlatrész nevét viselheti.[3]
100%-os agávétartalmú tequilák esetén a blanco (vagy plata) változatokban az agávé nyers íze dominál, míg a reposado és añejo íze lágyabb, enyhébb és összetettebb. Más szeszekhez hasonlóan az érlelés a tequilánál is tompítja az alkohol maró érzetét. Olykor a mixtókat is érlelik, ma már añejo mixto is előfordul.[4]
A színtelen blanco (silver) tequila kivételével mindegyik típus „finomítható”, azaz négyféle természetes adalékkal javítható az ízük és a színük.
A szesztartalom eredete szerinti (puro vagy mixto) és az érlelés szerinti (blanco, reposado, añejo vagy extra-añejo) kategorizálás mellett külön kategória a joven, oro vagy gold elnevezésű változat is, amit általában érleletlen, jóven („fiatal”) – párlatból, vagyis blancóból készítenek, kizárólag a fenti adalékok hozzáadásával. Bonyolítja a helyzetet, hogy az érlelt és érleletlen párlatrészek keverékeként előállított tequila megnevezése szintén joven, oro vagy gold.[3]
A tequilát Mexikóban – az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben – tisztán, „kísérő” nélkül isszák. A világ más részein a silver változatát gyakran sóval és lime-mal, ez utóbbi helyett néha citrommal fogyasztják. Először a kézre sót szórnak, majd lenyalják, ezt követően megisszák a tequilát, majd megesznek egy szelet lime-ot/citromot. A gold esetében a szertartásos fogyasztás kelléke a fahéj és a narancs, az előbb leírt módon felhasználva.
A só és a citrusfélék a rossz ízek (főleg az utóízek) elfedésének hagyományos eszközei, ezért az ilyen „rituálékat” abból az időszakból eredeztetik, mikor a gyengébb minőségű mixto tequilák divatba jöttek az Egyesült Államokban.[5]
A tequila az agávé hőkezelt tövéből kinyert – és gyakran egyéb cukrokkal feljavított – lé erjesztésével és lepárlásával készül.
A tequila ezután palackba kerülhet érleletlenül (plata/silver, joven/gold), vagy több-kevesebb ideig érlelhetik (reposado, añejo, extra añejo).[6]
A kézműves tequila készítése több ponton eltér az ipari méretekben főzött párlatokétól, ami által a tequila jellege sokkal szélesebb skálán változhat.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
