![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/aa/Orkhon.svg/langhu-640px-Orkhon.svg.png&w=640&q=50)
Tengri
From Wikipedia, the free encyclopedia
Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgár-törökül Тангра, perzsául Aszpandiát[1]) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, törökök), a mongol hszienpejek (xianbeik), továbbá egyes nézetek szerint a magyarok ősvallásának,[2] a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a Nyugat-Csou (Nyugat-Zhou) dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien (tian) li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi (Kǒng Fūzǐ-i) koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz.
![]() | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
![]() | A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
A tengrizmusban elvileg nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, Khan Tengrinek nevezték el. A tengrizmus szent helye Ötüken, ezt jelképezi az Ötüken és Tengri összetételéből létrejövő Otgontenger-hegy neve.