From Wikipedia, the free encyclopedia
Tatárföld Oroszország európai részén, a Volgamenti szövetségi körzetben található, a Volga folyó vízgyűjtő területén fekszik, a Volga és a Káma összefolyásánál.[4] Területe határos Baskíriával, Csuvasfölddel, Mariföldfel, Udmurtfölddel, valamint a Szamarai területtel, az Uljanovszki területtel, a Kirovi területtel és az Orenburgi területtel.[1]
Tatárföld földrajza | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Volgamenti terület |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 44 |
Teljes terület | 68000 km² |
Vízterület | 4400 km² (6,47 %) |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Bugulma-felföld, 381 m |
Legalacsonyabb pont | Kujbisevi-víztározó, 53 m |
Használatban levő terület | |
Erdő, erdős terület | 16–17 % |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | mérsékelt |
Domborzat | fennsíkok, völgyek |
Természeti kincsek | kőolaj, földgáz, mészkő, gipsz, dolomit, homok, tőzeg |
Források: [1][2][3] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld földrajza témájú médiaállományokat. |
Tatárföldön folyóvölgyekkel átszelt fennsíkok találhatóak, a Volga és a Káma folyók három nagy területre osztják: Predvolzsje (Предволжье, Volga előtti terület), Predkamje (Предкамье, Káma előtti terület) és Zakamje (Закамье, Káma mögötti terület). Predvolzsje a Volgamenti-hátság északkeleti részén fekszik, maximális magassága 276 méter. A Predkamje legmagasabb pontja 243 méter, míg Tatárföld legmagasabb pontja a Bugulma-felföldön található Zakamje nyugati részén. Legalacsonyabb pontja 53 méter, a Kujbisevi-víztározónál.[5]
Tatárföld legnagyobb folyói a Belaja (Агыйдел / Ağidel), a Káma (Чулман / Çulman; 340 km), a Volga (Идел / İdel; 177 km), az Ik (Ык / Iq), a Vjatka (Нократ / Noqrat), a Szvijaga (Зөя / Zöyä), a Kazanka (Казансу / Qazansu), a Sesma (Чишмә / Çişmə), a Zaj (Зәй / Zäy), a Nagy-Cseremsan (Олы Чирмешән / Olı Çirmeşän).[5] Az országban több mint 3000 folyó található, ezek közül mintegy 2800 hét kilométernél rövidebb.[5] Az országban több mint 8000 tó található, melyek jobbára sekélyesek, 1–2 méter mélyek, a legmélyebbek is csupán a 8–10 métert érik el.[5] A két legnagyobb víztározó a Kujbisevi-víztározó és a Nyizsnyekamszki-víztározó, a legnagyobb területű természetes tó a Kaban-tavak rendszere.[6] Tatárföldön gyakoriak a mocsaras vidékek is.[5]
Éghajlata kontinentális, hosszú, hideg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék éves átlaga 420–510 mm, a legtöbb csapadék nyáron és ősszel esik. A januári átlaghőmérséklet –14 °С, a júliusi +19 °С. A leghidegebb abszolút hőmérséklet 44–48 °С, a legmelegebb 37–40 °С.[3][5]
Tatárföld talajtakarójának nagy része csernozjom (32%) és szürke erdőtalaj (40%). Jelentős a talajerózió mértéke.[3][5]
Tatárföld természeti kincsei közé tartozik a kőolaj, a földgáz, a mészkő, a gipsz, a dolomit, a homok és a tőzeg.[1]
Tatárföld az erdős sztyeppei övezetbe tartozik, területének 16–17%-a erdő, melynek jó részét tölgy, hársfa, nyírfa és nyárfa alkotja, de fenyőfélék is megtalálhatóak. A gerinces állatfajok száma meghaladja a 430-at, az emlősfajok száma 76.[1][5]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.