(1913–1985) Kossuth-díjas vájár From Wikipedia, the free encyclopedia
Tajkov András (1913–1985) Kossuth-díjas vájár, a Tatabányai Szénbányák XIV-es aknájának csapatvezetője, sztahanovista.
„ | Annyit tudni kell a 104-es csapatról, hogy túl azon, hogy igen kemény emberek voltak, mindig a legjobb bányát kapták. Ott lehetett ugyanis átlagosan a 110–120%-os teljesítményt elérni, ami az ő esetükben természetes elvárás volt. Minden feltétel biztosítva volt számukra, tehát őket nem hátráltatta üres hiány […] Egyet viszont meg kell jegyezni. Olyan csapat volt, amely minden idegszálával a kiugró teljesítményre volt kihegyezve. A gondolkodásmódjuk, és egyáltalán minden cselekedetük a nagy teljesítmények elérésére sarkalta őket. Azon túl, hogy felkapott emberek voltak, és sokkal több segítséget kaptak az átlagnál, hihetetlen céltudatos és szívós, nagy munkabírású emberek voltak. | ” |
– Mente Ferenc: Tojásrántotta sonkával… |
Részt vett a sztahanovista mozgalomban. 1948 és 1953 között a Szabad Nép című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 31 alkalommal szerepelt.[1]
1950-ben a Magyar Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. 1953-ban megkapta a Kossuth-díj bronz fokozatát, a hosszas indoklás szerint „1948 óta állandóan 100 százalékon felül teljesít. 1952-ben átlagos teljesítménye 203 százalék volt. Ötéves tervét 1952-ben augusztus hóban befejezte. A sztahanovista munkamódszer átadásában élen jár.” 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel díjazták.[2]
1952-ben a III. Magyar Békekongresszuson, 1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa III. teljes ülésén szólalt fel.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.