Szími
sziget Görögországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Szími (görögül Σύμη, angolos átírásban Symi, időnként Syme vagy Simi) a Dodekanészosz görög szigetcsoport egyik tagja és a rajta lévő önkormányzat neve egyben. A hegyes, mára nagyrészt kopár szigeten található a hasonló történelmi kikötő-település és néhány más kisebb lakott hely. A sziget jelentős szerepet játszott az ókori görögök történelmében és mitológiájában. Később is híres volt hajóépítőiről és szivacshalászatáról, ezek az ágazatok a 19. században jelentős gazdasági fellendülést eredményeztek. Lakossága ekkor elérte 22 500 főt, ami mára csaknem tizedére csökkent.[1] Jelenleg fontos turisztikai központ, kirándulóhely.
| Szími | |
 | |
| Szími látképe a kikötőjéből, részlet | |
| 'Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| ' | Dodekanészosz |
| Legnagyobb település | Szími |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2590 fő (2011) |
| Szími népessége | 2590 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Dodekanészosz |
| Terület | 57,865 km² |
| Legmagasabb pont | 617 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Szími
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 36° 35′ 56″, k. h. 27° 50′ 03″ | |
| Szími weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szími témájú médiaállományokat. | |
A sziget földrajzilag is, csakúgy, mint közigazgatásilag, a Dodekanészosz része. A török partok közvetlen közelében helyezkedik el, a legkisebb távolság 8 km. 41 kilométeres hajóút választja el Rodosz szigetétől, Athén kikötőjétől, Pireusztól pedig 425 kilométerre van. 58,1 km² felületét nagyrészt kopár hegyek borítják. Partja zegzugos, több kitűnő természetes kikötője is van. Közigazgatásilag a szigethez tartoznak még a környező lakatlan szigetecskék, Jialeszíno, Diavátesz, Kouloúndrosz, Marmarász, Nímosz, Szeszklío, and Hondrósz. Ezekkel együtt teljes területe 65,764 km².
A görög mitológiában Szími előkelő helyet kapott, a szigetet tekintették a khariszok – a latin gráciák – szülőföldjének. Nevét eszerint egy nimfáról kapta. (Az antikvitásban Aigli és Metapontis néven is ismert volt.) Idősebb Plinius azonban úgy vélte, hogy neve a majmot jelentő scimmia görög szóból származik.
Homérosz Iliaszában a sziget Nireusz király birtoka, aki a trójai háborúban három hajóval a görögök oldalán harcolt. Az ókorban még erdős Szími szigete igen híres volt hajóácsairól. A hagyomány szerint itt építették az argonauták Argó nevű hajóját is. Thuküdidész szerint a peloponnészoszi háborúban i. e. 411-ben a sziget közelében nagy tengeri csatára került sor, amelyben egy spártai hajóraj legyőzte az athéniakat.
A sziget ezután egy időre eltűnt a forrásokból, de a régészet tanúsága szerint folyamatosan lakott volt. A rómaiak után a bizánciak uralma alá került, majd a 14. században – Rodosszal együtt – a Szent János lovagrend szerezte meg. A hajóépítés virágzott a Szent János-lovagrend idején, valamint az 1522-től azt követő török uralom alatt is. I. Szulejmán oszmán szultán az itt gyűjtött kitűnő szivacsokért és a hajókért cserébe kiváltságokat is biztosított a sziget lakóinak.
A 19. századra a helybéliek meggazdagodtak a szivacshalászatból. Az ekkor, egységesen neoklasszicista stílusban épült polgári házakból alakult ki a település mai megragadó látképe. A faállomány kitermelésével és a gőzhajók megjelenésével párhuzamosan a hajóépítés visszaesett, a szivacshalászatot pedig a túlhalászás mellett a 20. század elején pusztító szivacsvész tette tönkre. A török uralom után a Dodekanészosz többi szigetével együtt Szími 1912-ben olasz birtok lett, és sajátos módon, kiváltságait elvesztve, a korábbinál rosszabb helyzetbe került. A lakosság nagy része kivándorolt, nem csak Görögország más területeire, hanem szerte a nagyvilágba.
A második világháború során 1943-ban a németek szállták meg. A háború végén Szími szigetén írták alá azt a dokumentumot, amelyben Dodekanészosz a szövetségesek birtokába került.[2] 1948-ban lett Görögország része.
A szigeten több ortodox kolostor és számos kis templom is van, amelyek legtöbbje Mihály arkangyal nevét viseli.[3] Mellette Szent Miklósnak is több templomot szenteltek. A kis-ázsiai szent többek között a hajósok védőszentje, a kereszténység megjelenésével ő vette át a görög mitológia tengeristenének, Poszeidónnak a szerepét. A leghíresebb kultuszhely a szigeten a Panormitiszi Szent Mihály kolostor, amit a turistákon kívül a világ minden tájáról érkező görög zarándokok is felkeresnek. A kolostort 30 szerzetes lakja, és a zarándokok számára is szállást tudnak nyújtani.
Lakosságának túlnyomó része a fő településen, a sziget északi részén él, ami szintén a Szími nevet viseli. A kikötő menti, Jialosznak nevezett alsóváros felett a domboldalon helyezkedik el Horio vagy Ano Szími. További kis lakott helyek, maroknyi lakossággal, Pedi, Nimborio, Marathounda és Panormitisz. Utóbbi öblében van a sziget híres kolostora, a Panormitiszi Szent Miklós kolostor, ami a turistahajók programjában is szerepel.
A sziget nem csak turistákat, hanem állandó letelepülőket is vonz az Európai Unió országaiból, különösen Nagy-Britanniából és Olaszországból.[4] 2006-ban mintegy 120 nem-görög állandó lakosa volt,[5] közülük 50 brit állampolgár.[6] A letelepülő külföldiek számos elhagyott házat helyreállítottak, az előírásoknak megfelelően eredeti szépségében.[6] Az EU-polgárok beáramlása nem csak demográfiai, hanem kisebb helyi politikai változásokhoz is vezetett, mivel nekik is joguk van szavazni a helyhatósági választásokon.[7]
A szigeten nincs természetes ivóvíz, azt tankhajókkal Rodoszról szállítják. Lakossága nagyrészt a turizmusból él. A lakosság kis része az építőiparban, a halászatban és a mezőgazdaságban tevékenykedik. A hagyományos hajóépítésből két kis, halászhajókat építő, javító műhely maradt. Néhányan a szintén nagy múltra visszatekintő fafaragás és belsőépítészet (díszes faajtók) hagyományait ápolják. Az áprilistól októberig tartó szezon alatt naponta érkeznek nagy, zsúfolt kirándulóhajók a szigetre főleg Rodoszról. Az egynapos kirándulókon kívül mások több napra, esetleg hosszabb időre is érkeznek. Világszerte sok, a szigetről származó görög család él, akik közül sokan szintén a szigeten töltik szabadságukat.
Rendőrség, óratorony
A kikötő részlete
A rodoszi komp a kikötőben
Leletek a tengerből az utcán
Szivacsbemutató és árusítás
Kék lépcsők
Lakóépületek
Felsővárosi részlet
Neoklasszikus lakóépületek
Panormitiszi, kolostor Mihály arkangyal
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
