Székelyuraly

Székelyuraly (románul: Oroiu) falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Mezőbánd községhez tartozik. A második világháború után beolvadt Mezőuraly falu is.

Székelyuraly (Oroiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Mezőbánd
Rang	falu
Községközpont	Mezőbánd
Irányítószám	547074
SIRUTA-kód	115478
Népesség
Népesség	272 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	8 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 21′ 17″46.543092, 24.3547
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelyuraly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Mezőség délkeleti részén fekszik, Mezőbándtól 4 km-re délre, Marosvásárhelytől 15 km-re nyugatra.

Története

1332-ben Vrey néven említik először, ekkor már egyházas hely volt. Nevének későbbi változatai: 1465-ben Wray, 1505-ben Vray, 1674-ben Uraj, 1733-ban Oroj, 1760-1762 között Mező Uraj, 1808-ban Uraj ~ Uraly, 1888-ban Székely-Uraly, 1913-ban Mezőuraly.

1430-ban Oray-i Meggyes Mihály és Losonczi Dezsőfi János magister volt említve. (36);

1477-ben Iklódi Dési János Wray és Pete (To vm) birtokbeli részét 50 Ft-on zálogba adta Meggyesi Balázsnak.

1482-ben Mátyás király parancsára Báthory István erdélyi vajdát, adomány címén iktatták be Vray birtokába. 1483-ban Wray-on Meggyesfalvi részbirtok említettek. 1497-ben Szentbenedeki Márton Péter és János (nobiles et agiles) itteni birtokbeli nemesi részüket Vingárti Geréb János püspöknek vallották be. 1505-ben Bethleni Miklós itteni birtokbeli részét visszaengedte Szentbenedeki Márton Antalnak.

1519-ben p. Vray birtokosai a Meggyesi Alárdfi, Bogáti, Iklódi Dési, Erdőszentgyörgyi Meggyes, Báthori, Futaki Nagy, Barcsai és más családok birtoka volt

1554-ben Szentkirályi Csáni László Wray-on azt a jobbágytelket, amelyen Szekeres Mihály lakott és amelyet még néhai Tamási László adott neki szolgálataiért, kiveszi a jobbágyi szolgáltatások alól és ezzel Szekeres Mihályt a valóságos nemesek közé sorolta, utólagos királyi hozzájárulás reményében.

1910-ben Székelyuralynak 480, Mezőuralynak 380, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. A második világháború után Mezőuraly beolvadt Székelyuralyba. 1992-ben 386 lakosából 374 román és 12 cigány volt. Műemlék ortodox fatemploma van.

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

Hivatkozások

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap