Székelykocsárd

Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.

Székelykocsárd (Lunca Mureșului)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Székelykocsárd
Rang	községközpont
Irányítószám	517405
SIRUTA-kód	5318
Népesség
Népesség	1945 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	590 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Terület	31, 35 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.42861111, 23.90388889
Székelykocsárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Székelykocsárd környéke 1770 körül

Nevének eredete

Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.

A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.

Fekvése

Székelykocsárd látképe

Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.

A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.

Története

1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.^[2] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.

Látnivalók

• Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
• Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.
• 18. századi ortodox fatemplom^[3]

Híres emberek

• Itt született 1940. január 22-én Gyenge Csaba romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Itt született 1948. szeptember 5-én Kónya-Hamar Sándor költő, közíró, szerkesztő, politikus.

Jegyzetek

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
2. Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.
3. Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

• Székelykocsárd
• Mommo Székelykocsárd^{[halott link]}

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap