Székelykapu
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A székelykapuk fából készített, gazdag faragású (és festésű) műremekek. Székelykapunak a galambbúgos kiskaput vagy egyszerűen csak nagykaput nevezzük, mely egy födél alá foglalt kis- és nagykapuból áll, díszes faragással, újabban festéssel. Székelyföld szerte ilyen díszes, faragott kapuk ékesítik a kerített templomok cintermeit és a temetők bejáratait is.
Két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el; ezt nevezzük nagykapunak, más szóval székelykapunak, pontosabban fedeles nagykapunak. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre. "A kiskapu általában fél öl széles, egy öl magas; a nagykapu két öl széles, két öl magas. Ha ez az arány megbomlik, a kapu magas, vagy nyomott formájú lesz." írja egy 16. századi krónikás.
A kapunak szánt fa minden esetben szép sudár, bog nélküli fa. Csersavtartalma miatt a célnak legmegfelelőbb a tölgyfa, illetve a cserfa volt, mivel igen ellenállónak bizonyult a korhadással szemben. A kiválasztott fa alapanyagot egy évi szárítás után, félszáraz állapotban kezdték el faragni. Először a székelykapu alapját, a három függőleges, téglalap alapú oszlopot, a "zábét" készítették el. Ebből az alaposzlopból három van, magasságuk a földtől négy-öt méter (a székely kapukat úgy tervezik, hogy a nagykapu alatt egy szénával jól megrakott szekér is könnyedén átmehessen). A föld alatti rész ezen felül még egy métert jelent, e rész vastagságát eredeti méretükben hagyják meg, ez a csutakfa. Miután mindhárom zábé elkészült nagyjából, méretüket faragófejszével egymáshoz igazítják. A zábék minden esetben fölfelé enyhén vékonyulnak. Vastagságuk egyezik a fölső zárógerenda, a "kontyfa" vastagságával. A kontyfa csaplyukaiba mélyednek a zábék tizenöt centiméteres, levállazott csapjai, melyeket két-két faszeggel rögzítenek a helyükön.
Tehát miután elkészül a székely kapu alapja, a három zábé (mely meghatározta a kis- és a nagykapu helyét, méretét) és a kontyfa, következik a kötések elhelyezése. A kötések a kis- és nagykapuk sarkaira kerülő erősítések. "Miután a baltával és horgas fejszével (kapafejszével, szalukapával) kinagyolt kötéseket a rendeltetési helyükre tették, kicirkalmazták (kirajzolták) a kapu körívét és a kötések belső vonalát." (Szatyor 1986: 102) A kötések helyét szélességüknek megfelelően belevésik a zábékba és kontyfába, tehát azok zsilipszerűen lesznek a helyükre illesztve. A kiskapu kötése a kontyfának és a nagykapu felső szélének vonalától számítva általában egy öllel lentebb helyezkedik el. Az itt kimaradó helyre (gerendaközbe), szintén zsilipszerű rögzítéssel a kaputükör került. Miután mindezzel elkészültek, hozzáfog a faragómolnár a kapu faragásához, festéséhez.
Az elkészítést és a díszítést a székely kapu felállítása követi. Ezt a nehéz feladatot tíz-tizenkét ember vezényszóra, három mozdulattal teljesíti: beállítja a zábékat az előre megásott gödrökbe. A rögzítés a következőképpen történik: a gödörbe köveket és földet szórják, ezáltal kitöltik a csutakfa és a gödör fala közti ürességet. Természetesen ezt a "tölteléket" keményre döngölik. A már álló kapuhoz állványt helyeztek, következik a tetőzet. A kontyfán nyugszik a galambdúc, illetve más néven a "galambbúg", illetve a felül csúcsban záródó tető. Kettős szerepet tölt be: egyrészt védi a kaput a csapadéktól (kiképzése ezért háztető formájú), másrészt pedig galamboknak otthont adó díszítőelem. Azok a kutatók, akik a székely kapukat a várkastélyokból eredeztetik, az erkélyek, filagóriák, tekintők, illetve egyéb figyelőhelyek maradványának, elvonatkoztatásának tekintik a galambdúcokat.
A katolikus falvakban, házaknál a kapuállítás utolsó lépéseként (akár csak a házak esetében) egy fakereszt kerül a kapu tetejére. Innen származik a mondás: "Hála Istennek fölkerült a kereszt! – tehát be van fejezve a munka, végére értek a dolognak. A székelykapu minden alkotóeleme tehát, még a csapok és a szegek is, fából készülnek. Az alkotóelemei úgy vannak stabilan, szilárdan összeillesztve, hogy az ácsolás által a kapu nem szenved kárt esztétikai tekintetben sem.
Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput, egyéniségüket a díszítésük adja meg. A díszítést három részben tárgyalhatjuk, úgy, mint: faragás, festés illetve felirat.
.JPG)
Néhány sűrűn használt felirat:
A székelykapu ornamentikája Kínában (a sárkány-mintás gerendadíszítésben), és a belső-ázsiai népek hiedelemvilágában gyökerezik. A székelykapu elterjedése a Peking-Magyarország vonal mentén kísérhető végig egy 1000 km-es széles sávban; sem ettől északra, sem ettől délre nem fordul elő; Nyugat-Európa nem ismeri. (Kivétel ez alól az emigrált magyarok közösségekben vagy az emigrációban elhunyt magyaroknak – például Mikes Kelemennek, Rodostóban[1] – állított székelykapuk.) A székelykapu hengeres formái, a ferde támasztóoszlop, végén rögzítő cövekekkel, a tetőformája, a tetején levő sárkánydísz és az oszlopain elhelyezett napjelek a kelet-ázsiai építészet szerkezetét és ornamentikáját ma is őrzi. A sárkány védő kultusza Kelet-Ázsiából kiinduló kultúrhatás; a magyar hiedelemvilágban és főleg a népmesevilágban a sárkány – sárkánykígyó – a bejáratot- a vár- vagy palotakaput védő kultikus lény. A leegyszerűsített, a ház lakóit kultikusan védő sárkányos oromdíszek helyére katolikus vidékeken a bűntől védelmező Istenfiának, Jézusnak a keresztjét helyezték. A mongol kolostorok tetőperemének homloksíkján a díszítő sor elemei – kör és pikkely – minőségi és szerkezeti szempontból megegyeznek a székelykapu díszítő sorának megfelelő elemeivel. Nyilvánvaló, hogy a hun, az avar és a magyar, illetve más török népek Belső-Ázsiából hozták a Kárpát-medencébe a székelykapu keleti bambusz-technikában gyökerező díszítő formáját. Mivel a székelykapuk fő elterjedési területe éppen a hun-utódok által betelepített Székelyföld, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a székelykapu a hunoknak ittmaradt öröksége.
A székelykapukat díszítéseik szerint osztályozzák.
A kapuk külső formáját, nagyságát befolyásolja a település jellege is.
A Bánffyhunyad környéki Magyarvalkón leveles kiskapuk találhatók. Az udvarokat a keskeny telkek miatt három és fél méter hosszú kapu és egy méter széles utcaajtó fogja át. A kaput közvetlenül a ház elejéhez ragasztják, vagy ahol kert is van, közvetlenül a kert kerítésével esik egy vonalba. A szemöldökfára pedig az építés éve és felírás kerül.
A kiskapu fedele nyeregtetős, zsindelyezett, vagy kúp alakú csúcsos. Faragása a két végén tulipán, vagy gombfaragás. A környék szegényebb falvaiban pedig a fedelet sokszor szalmából rakják, a szemöldökfa és az ajtófelek rézsútos kötéseit pedig oromfutókkal díszítik, néha azonban egész ív alakúra kifaragják, de ezt a kisajtó formát ma már pl. Zsobokon, Sztánán kőből is faragják. Magyarókeréken gyakran előfordulnak gúzsból font, úgynevezett "cserind" kapuk is, melyek talán ezek egy régebbi formái lehettek, melyeket mára a leveles kapuk váltják fel.
Siklód környékén, a Kis-Küküllő völgyében úgynevezett "szoros utcák" vannak, nincsenek szabályos utcasorok, mivel egymás szomszédságában az egy családhoz tartozó rokonság lakik, és a falurészek neveit is nevekkel jelölik. A falun keresztül-kasul ösvények kígyóznak. Ahol azonban mégis van kerítés, az általában hegyes karóra hányt töviskerítés vagy sövény. Itt a kapura már nagyobb gondot fordítanak: a fedett kis- és nagykapuk díszítése egyszerű, mélyített virágdísz, inda. E vidéken a kiskapu feletti négyszöget "kiskapuföle tornácának" nevezik. Siklódon galambbúgos nagykapu az 1980-a évek végének adatai szerint csak egy volt, az is a papé.
A Maros-Torda megyében fekvő Mikházán található a legrégibb galambbúgos székelykapu, mely a ferencesek kolostorkapuja, mely 1673-ban épült tölgyfából, domborított virág ornamentikával.
.JPG)
A Kis-Küküllő megye területén található Ádámos unitáriánus egyháza templomkerítésének kapuja 1740-ből való, egyszerű hullámos díszítéssel.
A csíki székelykapuk jellemzője a rövidített, vagy toldott patkóív. A kiskapu feletti betétrész díszítése rácsos, köríves vagy címeres, melyről a Nap, a Hold és a csillagok ábrázolásai se maradnak le. A csíki kapukat nevezik napraforgó kapuknak is. A székelységnél a Nap a termékenység és az áldás jele.
A nagykapuk igazi hazája Háromszék. Terjedelmes gazdasági udvaraiban lófők, köz- és főnemesek laktak. Itt még a szérűskertekben is galambbúgos nagykapu állt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
