(1828–1892) jogi doktor, főrend, sportlovas From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Dénes (Horpács, 1828. november 28. – Gutenstein, 1892. szeptember 28.) jogi doktor, a főrendiház tagja, sportlovas.
| Széchényi Dénes | |
.png) | |
| Az ország tükre 1862. 228. l. | |
| Született | 1828. november 28. Horpács |
| Elhunyt | 1892. szeptember 28. (63 évesen) Gutenstein |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | gróf Hoyos Mária (1838–1926) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Gräfin Francisca von Wurmbrand-Stuppach Széchényi Lajos |
| Foglalkozása | jogi doktor, a főrendiház tagja, sportlovas |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Dénes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf Széchényi Lajos, valóságos belső titkos tanácsos és gróf Clam-Gallas Alojzia fia, és gróf Széchényi Imre öccse. Jogot végzett. Ifjú éveiben katona volt és a hadsereget mint tartalékos huszár főhadnagy hagyta el. Később képviselővé választották a kismartoni kerületben, részt vett az 1861. évi országgyűlésen és ez év május 27-én feltűnést keltő beszédet mondott a felirat mellett. Attól fogva állandóan tevékeny részt vett a közügyekben, bár hivatalt nem vállalt. Kitünő gazda hírében állt és a sportot nagy kedvvel művelte. Részt vett a főrendiház reformjáról szóló diskurzusban. Követségi tanácsos volt Münchenben, császári és királyi kamarás és több bel- és külföldi rendjel tulajdonosa.
Cikke jelent meg a Nemzetgazdasági Szemlében (1880. Falusi népünk elszegényedése).
Széchényi Dénes megújította a lovaglás oktatását. Egyrészt a lovaglás megtanulásának kezdeti szakaszában a lovasnak fel kellett dobni egy labdát és elkapnia háromféle mozgásformában (lépés, ügetés, vágta). Másrészt már az oktatás kezdeti szakaszában ugratni tanította a lovasokat. Harmadrészt az oktatás kezdetétől gyakoroltatta a lovasokkal a mozgó lóra való fel- és leugrást, illetve a fel- és leszállást a ló mindkét oldaláról.
Módszerével elérte, hogy a lovasok magabiztosan ültek a lovon és a kantárszárat később sem használták kapaszkodásra. Nagy súlyt fektetett arra, hogy a ló a lovaglás tanítása alatt ne legyen megijesztve (oly csekélyek legyenek a haladásnak lépcsőzetei, hogy a ló ezeket észre se vegye.)
Ő találta ki a fogathajtók között használatos Széchényi-szárt. Ez egy olyan hajtószár volt – amit sokan francia szárnak neveznek, holott semmi köze nem volt a franciákhoz –, amivel a keresztágakat lehetett beállítani és a hajtó a lovakat ennek az új szárnak a beillesztésével egymástól függetlenül tudta irányítani.
Módszerei nem terjedtek el ugyan azonnal más országokban, de könyvei hatással voltak Frederico Caprilli tevékenységére.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
