Szeretfalva

Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Szeretfalva (Sărățel, Reussen)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Sajómagyarós
Rang	falu
Községközpont	Sajómagyarós
Irányítószám	427301
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	34752
Népesség
Népesség	558 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	315 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 09″, k. h. 24° 24′ 42″47.052398, 24.411672
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Besztercétől 15 km-re délnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

Nevének eredete

Első említése Zereth alakban egy 1235 és 1270 között keletkezett oklevél 1355-ös másolatában maradt fenn. Ez talán személynévi eredetű. A Szeretfalva névalak először 1700-ból datálható. Román neve a szomszédos Sófalva nevének (Sărata, 'sós') kicsinyített alakja.

Története

A tatárjárás után keleti szlávokkal települt be, erre utal német neve. A felette emelkedő Szeret-hegy tájformáló jelleggel bírt, a besztercei Havasalját választotta el a mezőségi királyi esperességtől. A falu 1424-ig a kentelkei uradalom része volt.

Doboka, 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott.

1849 februárjában az Urbannal vívott ütközetben esett el Riczkó Ignác besztercei főparancsnok.

1942-ben a Székelyföld anyaországgal való összekötése céljából épült meg a Szeretfalva–Déda-vasútvonal.

2009-ben szentelték fel az 1944 augusztusában és szeptemberében a falunál elesett magyar honvédek temetőjét.

Lakossága

1850-ben 277 lakosából 253 volt román nemzetiségű, 258 görögkatolikus vallású.
1900-ban 357 lakosából 292 volt román és 60 német (jiddis) anyanyelvű, 289 görögkatolikus és 61 zsidó vallású.
2002-ben 495 lakosából 416 volt román és 79 cigány nemzetiségű, 469 ortodox vallású.

Látnivalók

• A falutól keletre emelkedő magaslaton bronzkori eredetű, de még a középkorban is használt földvár sáncai láthatók.

Jegyzetek

1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro

További információk

• A várrom a "jupiter.elte.hu" oldalon^{[halott link]}

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap