Szerbia hivatalos pénzneme From Wikipedia, the free encyclopedia
A szerb dinár (szerbül: српски динар / srpski dinar) Szerbia jelenlegi hivatalos pénzneme.
Szerb dinár (српски динар vagy srpski dinar (szerbül)) | |
50 dináros bankjegy | |
20 dináros érme | |
ISO 4217 kód | RSD |
Devizajel | din vagy дин |
Ország | Szerbia |
Használat kezdete | 2006. október 25. |
Infláció | |
Mértéke | 0,7% [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
para vagy пара | 1/100 (nincs forgalomban) |
Érmék | |
Gyakran használt | 1, 2, 5 dinár |
Ritkán használt | 10, 20 dinár |
Bankjegyek | |
Gyakran használt | 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 dinár |
Ritkán használt | 5 000 dinár |
Kibocsátó | |
Központi bank | Narodna Banka Srbije Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb dinár témájú médiaállományokat. |
Az első szerb dinárok 1241-ben jelentek meg, majd a Szerb Királyságban is verték 1868 és 1918 között. 1918-ban megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, először a jugoszláv korona, majd 1920-tól a jugoszláv dinár lett az ország – s így Szerbia – pénzneme is. Többszöri hiperinfláció és pénzreform, majd Jugoszlávia széthullása után 2003-ban végleg megszűnt. Ekkor – vagyis a Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttekor – vette át helyét ismét a szerb dinár, mely csak az ország egy részén volt használatos, mivel Montenegró és Koszovó egy ideje már csak az eurót használta. Ekkor a valuta ISO 4217-kódja CSD volt, majd ezt 2006. október 25-től felváltotta az RSD, tükrözve a politikai helyzet változását, azaz Szerbia és Montenegró szétválását.
Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átmérő | Tömeg | Összetétel | Előlap | Hátlap | Első veret | Kibocsátás | ||||
1 dinár | 20 mm | 4,26 g | 75% réz, 0,5% nikkel, 24,5% cink | A Szerb Nemzeti Bank épülete, verési évszám | Szerbia címere | 2005 | 2005 | |||
4,2 g | réz | 2009 | 2009 | |||||||
2 dinár | 22 mm | 5,15 g | 75% réz, 0,5% nikkel, 24,5% cink | Gračanica kolostora | 2006 | 2006 | ||||
5,05 g | réz | 2009 | 2009 | |||||||
5 dinár | 24 mm | 6,13 g | 75% réz, 0,5% nikkel, 24,5% cink | Krušedol temploma | 2005 | 2005 | ||||
5,78 g | réz | 2013 | 2013 | |||||||
10 dinár | 26 mm | 7,77g | 70% réz, 12% nikkel, 18% cink | Studenica temploma | 2005 | 2005 | ||||
20 dinár | 28 mm | 9g | a belgrádi Szt. Száva-templom | 2006 | 2006 |
2011. december 30-án 2000 dináros bankjegyet adtak ki.[2]
Kép | Névérték | Méret | Szín | Leírás | Dátumok | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | kibocsátás | visszavonás | |||
10 dinár | 131 x 62 mm | okkersárga | Vuk Stefanović Karadžić | 1. Pánszláv konferencia Prágában 1848-ban, Karadžić időskori képe, Szerbia címere |
2006. május 19. | forgalomban | ||
20 dinár | 135 x 64 mm | zöld | II. (Njegoš) Péter | Cetinje 1494-ben, Szerbia címere, II. (Njegoš) Péter |
2006. július 18. | |||
50 dinár | 139 x 66 mm | ibolya | Stevan Stojanović Mokranjac | Miroslav-evangélium, Stevan Stojanović Mokranjac, Szerbia címere |
2005. november 15. | |||
100 dinár | 143 x 68 mm | kék | Nikola Tesla | "Tesla galambja", Szerbia címere, Nikola Tesla |
2006. október 20. | |||
200 dinár | 147 x 70 mm | barnászöld | Nadežda Petrović | Nadežda Petrović, Gračanica monostora, Szerbia címere |
2011. szeptember 30. | |||
500 dinár | zöld | Jovan Cvijić | szerb népi motívumok, Jovan Cvijić, Szerbia címere |
2007. június 7. | ||||
1 000 dinár | 151 x 72 mm | piros | Đorđe Vajfert | Đorđe Vajfert, Szerbia címere, a Szerb Nemzeti Bank épülete |
2006. július 18. | |||
2 000 dinár | 155 x 74 mm | sárga | Milutin Milanković | Milutin Milanković, világtérkép, földgömb | 2011. december 30. | |||
5 000 dinár | 159 x 76 mm | zöld, sárga | Slobodan Jovanović | Slobodan Jovanović, Szerbia címere, a Népgyűlés terme |
2006. október 25. |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.