Szentendrei-sziget
sziget a Dunában From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a szűk értelemben vett Dunakanyar és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyam váci főága, nyugatról pedig a Szentendrei-Duna fog közre. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, Rosd-szigetnek is nevezték. A szigetet határoló mindkét folyóágban néhány kisebb sziget is található, ezek többnyire beépítetlenek, a Lupa-sziget üdülőterületnek minősül. Érdekessége, hogy névadó városa, Szentendre nem rajta található.
| Szentendrei-sziget | |
 | |
| A sziget Kisoroszi környékén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Legnagyobb település | Szigetmonostor |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Szigetmonostor népessége | 2984 fő (2024. jan. 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Duna |
| Szigetek száma | ll |
| Terület | 56 km² |
| Hosszúság | 31 km |
| Szélesség | 2,3–3,5 km |
| Tengerszint feletti magasság | 100–124 m |
| Elhelyezkedése | |
 Szentendrei-sziget
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 42′, k. h. 19° 06′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Visegrádi-szorost elhagyva lényegesen lelassul a Duna folyása. A sziget felszínét a Duna hordaléka, a víz és a szél formálta. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök formájában zajlik a mezőgazdaság. Értékes földtani sajátossága, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így fontos és kiváló vízszűrő, illetve tisztító szerepet tölt be, jó minőségű ivóvíz bázist biztosítva a fővárosnak és a sziget településeinek. Parti szűrési kútjai átlagosan napi 600 000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak.[2]
A folyam kisebb szigeteit és a partmenti hullámtéri területeit jellemzően galériaerdő borítja. A Szentendrei-szigeten található a gazdag élővilágú Pánkúti-legelő, 25 védett növényfajjal (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), és a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark).
A szigeten több mint 200 madárfaj előfordulását igazolták, közülük legalább 104, például a rétisas, héja, karvaly, darázsölyv, holló, kabasólyom, vörös vércse, fekete gólya, gyurgyalag, búbos banka, jégmadár, partifecske, parlagi pityer, füleskuvik, kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly és lappantyú rendszeresen vagy időszakosan költ is a szigeten. A nagy bukó költése az utóbbi években bizonyosodott be a sziget északi részén, azóta több helyen is valószínűsíthető költése. Rendszeresen megfigyelhetőek a szigeten a Visegrádi-hegységből átjáró vándorsólymok, valamint a Visegrádi-hegységből és a Börzsönyből átjáró kígyászölyvek vadászó példányai, sőt ritkán a kerecsensólyom és pusztai ölyv, békászó sas, vörös kánya kóborló példányai is megjelennek a szigeten; utóbbi kettő a vonulása során éjszakázott is a sziget területén. Az északi szigetcsúcsnál már figyeltek meg ékfarkú halfarkast is. Egy alkalommal fakó keselyű is átrepült a sziget légterében. Vonuláskor szalakóta, hamvas rétihéja is előfordul. A barna kánya és a halászsas rendszeres őszi-tavaszi átvonuló. Télen gyakori vendég a kékes rétihéja, szórványosan megfigyelhető a gatyás ölyv, és ritkábban, de előfordul a kis sólyom is. A sziget északi részéről (Tordák) van téli adata a réti fülesbagolynak és a hósármánynak is, továbbá a jegesréce, a fekete réce, valamint az izlandi kerceréce is előfordult már a Duna közeli szakaszán. A madarak egyik kedvelt élőhelye a legnagyobb belső vizes felület, a Merzsán-tó volt, egészen addig, amíg le nem csapolták. Az emlősök közül említést érdemel a kiemelkedő dámvadállomány és a bizonyítottan előforduló aranysakál. Manapság a Szentendrei-sziget legértékesebb madárélőhelyei az ártéri ligeterdők és a homokos talajú, árvalányhajas buckák, legelők.
Északról délre:
- Kisoroszi
- Tahitótfalu
- Pócsmegyer (része Surány üdülőterület)
- Szigetmonostor (része Horány üdölőfalu)
A sík, alacsonyan fekvő területet a gyakori árvizektől kiterjedt gátrendszer védi.
A szigeten három darab mesterségesen kialakult tó található:
- Pócsmegyer területén: Pázsit-tó és egy horgásztó
- Kisoroszi területén: Cseres-tó
A Szentendrei-szigeten hosszában és keresztben is mindössze egy-egy négy számjegyű út húzódik: délről északra az 1113-as út halad végig az itteni települések történelmileg kialakult központjain, keresztirányban pedig az 1114-es út húzódik a 11-es főút tahi szakaszától a Tildy hídon és Tótfalu városrészen át a váci révig. A sziget területén még további mintegy fél tucatnyi útszakasz minősül öt számjegyű országos közútnak, ezek jellemzően hajó- vagy révállomásokat szolgálnak ki, valamint Tahitótfalu egyik belső útja, a 11 611-es út, amely az 1113-as egyirányúsítása miatt lett országos közút.
A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel:
Nyugati oldal (főág):
- Kisoroszi – Szentgyörgypuszta (Visegrád része Dunabogdány határában)
- Pócsmegyer – Leányfalu
- Szigetmonostor – Szentendre
- Szigetmonostortól délre – Szentendre (ún. „Pásztorrév”)
Keleti oldal (szentendrei Dunaág):
- Tahitótfalu – Vác
- Surány (Pócsmegyer üdülőterülete) – Felsőgöd
- Horány (Szigetmonostor üdülőterülete) – Alsógöd
- Horány – Dunakeszi
Az egyetlen híd, amelyen az év bármely szakában be lehet jutni a sziget területére, a Tildy híd Tahitótfaluban ível át a Szentendrei-Duna felett.
2006-ban kezdődött az M0-s körgyűrű északi szektorának építése. 2008-ban adták át a sziget déli végét átszelő Megyeri híddal együtt. A híd a szigeten csupán áthalad: a főváros ivóvízkészletének igen nagy hányadát biztosító itteni csápos kutak és egyáltalán a szigetcsúcs szinte érintetlen környezetének védelme érdekében Szigetmonostor számára nem épült lehajtó.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
