Szent István-székesegyház (Bécs)
bécsi főszékesegyház / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szent István-székesegyház (németül: Stephansdom, Stephanskirche, elterjedt becenevén Steffl) az első keresztény vértanú és Mindenszentek tiszteletére felszentelt, a 12. századtól több évszázadon át épített gótikus székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon.
Ez a szócikk a bécsi székesegyházról szól. Hasonló címmel lásd még: Szent István-székesegyház (egyértelműsítő lap). |
Szent István-székesegyház | |
Stephansdom | |
műemlékileg védett objektum | |
Vallás | római katolikus |
Egyházmegye | Bécsi főegyházmegye |
Névadója | Szent István vértanú |
Védőszent | Szent István vértanú Mindenszentek |
Püspök(ök) | Christoph Schönborn |
Híres halottak | A Szent István-székesegyházban eltemetett személyek |
Építési adatok | |
Építése | 1137 |
Stílus | román, gótikus |
Alapadatok | |
Hosszúság | 107,2 m |
Magasság | 136,44 m |
Szélesség | 70 m |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 1033 |
Kritériumok | II, IV, IV |
Felvétel éve | 2001 |
Elérhetőség | |
Település | Bécs |
Hely | Stephansplatz (1) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 16° 22′ 22″48.208055555556, 16.372777777778 | |
A Szent István-székesegyház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István-székesegyház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A katedrális Ausztria egyik legfontosabb gótikus épülete. Az 1230-tól 1263-ig állt késő román stílusú elődépület egyes részei máig fennmaradtak, és a nyugati homlokzatot alkotják, amelyet a két, mintegy 65 méter magas hangatorony szegélyez. A templom jelenlegi kinézetét a IV. Rudolf által megálmodott gótikus bővítések határozzák meg. Az építmény 109 méter hosszú és 72 méter széles, összesen négy tornya van: 136,4 méteres magasságával a déli torony a legmagasabb, az északi torony viszont befejezetlen maradt és mindössze 68 méteres. Jelentőségét mutatja, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában a székesegyház déli tornyánál magasabb építmény létrehozását megtiltották, például a linzi Szűz Mária-székesegyház emiatt lett két méterrel alacsonyabb.
Jelentős magyar vonatkozása, hogy I. Lipót parancsára itt helyezték el az eredeti máriapócsi Madonna-kegyképet, emellett több magyar uralkodót is ide temettek el. 1365-től káptalani, az 1470-es évek óta püspöki, 1723 óta pedig érseki katedrális. Az épület az osztrák főváros és az ország egyik jelképe, az osztrák gótikus építészet csúcsteljesítménye, 2001 óta pedig Bécs belvárosával együtt a világörökség része.[1][2]