![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Gtam.gif/640px-Gtam.gif&w=640&q=50)
Szeizmológia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szeizmológia a geológia és geofizika (főleg az utóbbi) résztudománya, a földrengések megfigyelésével, tanulmányozásával, leírásával és rendszerezésével foglalkozik. Magyarul néha földrengéstannak nevezik, ez a magyar név azonban a szeizmika tudományával együtt kezeli a fogalmat. A szeizmikától abban különbözik, hogy kizárólag a természetes eredetű földmozgásokkal foglalkozik, mesterséges rengést nem idéz elő a megfigyelésekhez. A szeizmológia nem csak a rengéshullámok által hordozott, a Föld belső szerkezetére vonatkozó információkat gyűjti, hanem a földrengések okait is vizsgálja. Általában a tektonikus eredet kérdését, mivel a legnagyobb energiafelhalmozódás a tektonikai mozgások során történik és a földrengések döntő többsége tektonikus eredetű.
![]() | Nem tévesztendő össze a következővel: Szeizmika. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Gtam.gif/640px-Gtam.gif)
A szeizmológia – részben a műszaki földtan általános adataira, részben a saját megfigyeléseire támaszkodva – meghatározza a földrengés létrejöttéhez szükséges erők mértékét, a kipattanás feltételeit adott kőzettípusokban. A rengéshullámok terjedéséből következtetéseket von le a mélybeli folyamatokról. A szeizmológia mindezen információkat felhasználva előrejelzéssel is foglalkozik, bár az ezen a téren eddig elért eredmények nem nevezhetők nagynak.
A szeizmológia a törési zónát – ahonnan a földrengés ered – pontszerűnek tekinti és hipocentrumnak, fészeknek vagy fókusznak nevezi. Jele: H. A hipocentrum földfelszínre vetített helyzete az epicentrum, jele E. A fészekmélység (h) az epi- és hipocentrum közti távolság. Alapfogalom még az epicentrális távolság (Δ), amely a hipocentrum és az észlelés helyének szögtávolsága.