Geológia
a Föld felépítésével, szerkezetével és történetével foglalkozó természettudomány / From Wikipedia, the free encyclopedia
A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány. A szó a görög γη- (geo, "föld") és λογος (logosz, "szó", "tudás") szavak összetételéből jött létre.
A geológia a Földről, a Földet alkotó kőzetekről és a Földet alakító folyamatokról szóló ismeretek tudománya. Bizonyítja a lemeztektonika működését, az élet evolúciójának és a klíma alakulásának a történetét. Korunkban a geológia lehetővé teszi az ásvány- és szénhidrogén-kincsek feltárását, a vízkészletek felbecsülését, természeti katasztrófák előrejelzését, környezeti katasztrófák következményeinek felszámolását és a múltbeli klímaváltozások megismerését. A geológia természettudományos diszciplína. A geológiát sok kőzet-, ásvány- és kövületgyűjtő hobbiként űzi.
Két fő ága az elméleti és az alkalmazott földtan. Elvileg mindkettőben megkülönböztetjük a leíró (-gráfia végű)és az oknyomozó (-lógia végű) résztudományokat, de ez a felosztás nem konzekvens: egyes résztudományok (például üledékföldtan, azaz szedimentológia) leíró részei nem különültek el önálló szakterületté.
Az elméleti geológia néhány fontosabb tudományterülete:
- általános földtan,
- történeti földtan,
- regionális földtan,
- kőzettan (petrológia, petrográfia, szedimentológia),
- ásványtan (mineralógia),
- tektonika,
- őslénytan (paleontológia, dögészet, ősdögészet).
Az alkalmazott geológia néhány fontosabb tudományterülete:
- építésföldtan,
- vízföldtan,
- teleptan:
- bauxitföldtan,
- kőszénföldtan,
- szénhidrogénföldtan,
- ércteleptan,
- nem érces ásványi nyersanyagok teleptana stb.