From Wikipedia, the free encyclopedia
[1] A szakkollégium a hazai tehetséggondozási rendszer eleme, sajátos jogintézmény, öntevékeny személyegyesülés a magyar nyelvű felsőoktatás rendszerében. Egyes álláspontok szerint egyenesen "hungarikum" a maga nemében. Tagjainak, a szakkollégistáknak - akik rendszerint egyetemi/főiskolai hallgatók vagy más egyetemi polgárok - igyekszik megteremteni a (nemzetközi viszonylatban is) magas szakmai színvonal eléréséhez a megfelelő környezetet. A szakkollégium alapító irata sokféle lehet, de rendszerint a tagok együttlakásának tényén alapul, s célul tűzi ki a társadalmilag érzékeny és jól informált értelmiségiek képzését, a szakkollégisták tehetséggondozását, önkiteljesedésének elősegítését. A szakkollégiumi tehetséggondozás kettős céljaként az OFI 2010/12-es kutatás során megkérdezett szakértők rendszerint: A) az eltömegesedő felsőoktatásban a tehetséges diákok megtalálását, tehetségük kibontakoztatását, fejlesztését, valamint B) a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítésére irányuló oktatási tevékenységet jelölték meg.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A szakkollégiumok sajátos vezető-koordinációs intézménnyel, a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumával hangolják össze tevékenységüket, mely testületi koordinációs szerv ülését InterKoll-nak hívják. Intézményrendszerükön belül önálló minősítő rendszert Minősítő Bizottságot és ún. Minősítést Segítő Bizottságot működtetnek. A Minősítő Bizottság döntése szerint megkülönböztetnek egy illetve három évre minősített szakkollégiumot, szakkollégiumi ígéretet és egyéb szakkollégiumot. Hatályos jogunk megkülönbözteti még az ún. roma szakkollégiumot. Jelenleg hazánkban a szakkollégiumok amolyan reneszánszukat élik, mondhatni szakkollégium-alapítási lázban ég az ország: a szakkollégiumok száma lassan meghaladja a százötvenet.
Az Eötvös József Collegiumot, mely ma az ELTE BTK, TÁTK, TTK és IK szakkollégiuma, 1895-ben alapították,[2] testvérét, a szegedi Eötvös Loránd Kollégiumot pedig 1931-ben. A Rajk László Szakkollégium, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem első, 1970-ben megalakult szakkollégiuma sokáig egyedüli ilyen intézményként működött, majd sorban szerveződtek meg új társai. A szakkollégiumok aktív részt vállaltak a rendszerváltás idejének politikai vitáiban.
A rendszerváltás előtti idők hatalommal szembeni kritikája, a szabadabb szellemi műhely hangulata ugyan jelentősen átalakult a 90-es évekre, mégis megtalálták helyüket, új szerepüket a megváltozott körülmények között is. Az elmúlt évtizedek során a szakkollégiumi mozgalom heterogénebbé vált, növekedett, befolyása, támogatása egyre erősödött. Elég csak arra gondolnunk, hogy a kollégiumok végzettjei az akadémiai, gazdasági és politikai elit meghatározó szereplőivé váltak, növelve ezzel a mozgalom támogatottságát, befolyását.[3]
Jelenleg főképp az egyre nagyobb létszámot befogadó magyar felsőoktatásban igyekeznek a minőségi képzést segíteni.
Felsőoktatási Törvényben található definíció alapján a szakkollégium meghatározása:[4]
„A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épül, a szakkollégium tagsága dönt különösen a kollégiumi tagsági jogviszony keletkezéséről vagy megszűnéséről, az önálló szakkollégium szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról, a szakkollégium szakmai programjáról és az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.”
A fenti definícióból következik, hogy a szakkollégiumiság lényegi elemei a szakmai munka, a közéleti szerepvállalás, a felelős értelmiségi lét és az önkormányzatiság; ugyanakkor nem alapfeltétel az együttlakás, az egy kollégiumban való elhelyezés. Ezen meghatározás alapján 2007 januárjában összesen 46 darab működő szakkollégium létezett Fazekas (2007) kutatása szerint.
A szakkollégiumi mozgalom hatályos jogi szabályozásának kereteit a Kormány a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. sz. rendelete határozza meg. Ez az ún. „kiválósági rendelet” az NfTv. 110. § (1) bekezdés 1., 12., 20. és 21. pontjában, a 33. § a)–b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva készült. A jogforrás 5. pontja, a 19-24. §§, a szakkollégiumi tehetséggondozásról szól.
A kiválósági rendelet teoretikusan kijelenti, hogy a szakkollégiumok fontos szerepet töltenek be a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozásában. Lényeges a 19. § (1) vonatkozásában, hogy állami támogatásra csak a kiválósági rendeletnek megfelelően működő szakkollégiumok szakkollégium jogosult. Ezzel a 19. § deklarálja a szakkollégiumok irányában fennálló állami szerepvállalás tényét, majd a szakkollégiumok rövid definícióját adja meg. Ezt követően a szakkollégiumok célját és működési alapelveit fogalmazza meg. Eszerint a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.
Az említett definíció szerint a szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére épülő tehetséggondozó szervezet. Ennek körében a szakkollégium tagsága dönt a kollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.
Ezt követően, mintegy a jogszabály összefoglalásaként három pontban meghatározza a szakkollégiumok szervezeti ismérveit. Eszerint a szakkollégium rendelkezik
Az 1. és 2. együttesen rögzítik:
A szakkollégiumi célok között szerepelnie kell:
A 20. § a szakkollégium nyitottságáról szól, majd részletezi a szakkollégium, a kollégium és a felsőoktatási intézmény viszonyait. A kettős nyitottsági szabály szerint egyrészt a szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi tagsági viszonnyal, másrészt a szakkollégium tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója. Ha a szakkollégium felsőoktatási intézmény részeként működik, feladatait a felsőoktatási intézmény költségvetésében meghatározott keretek között látja el, ha diákotthon keretében működik, működésének alapfeltétele felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás.
A 22. § vezeti be a roma szakkollégium fogalmát, melynek célja kiemelten a roma fiatalok tehetségének támogatása. Roma szakkollégium minden olyan szakkollégium, amelynek létesítő okirata ezt kimondja, valamint céljai között szerepel a roma értelmiségi utánpótlás biztosítása, és tevékenységében törekszik a roma identitású hallgatók tehetséggondozására.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.