napilap (1942–1956) From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Szabad Nép | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1942. február 1. |
| Megszűnt | 1956. október 29. |
| Ár | 0,6 Ft |
| Tulajdonos | Magyar Dolgozók Pártja |
| Nyelv | magyar |
| Politikai ideológia | kommunizmus |
| Politikai kötődés | Magyar Dolgozók Pártja |
| Székhely | Budapest (VIII. Blaha Lujza tér 3.) |
| ISSN | 0200-7428 |
| MTID | 10014978 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabad Nép témájú médiaállományokat. | |
Első száma 1942. február 1-jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. A második világháború idején csak komoly korlátozásokkal jelenhettek meg a magyar lapok a sajtócenzúra és a súlyosbodó papírhiány miatt. Ságvári Endre a KMP egyik vezetőjeként felügyelte a KMP agitációs és propaganda tevékenységét, így az illegális nyomdát is, amely röpcédulákat, sőt a Szabad Nép című újság első számát is készítette. A nyomda technikáját a különböző nyomdákban dolgozó MKP tagok, ill. szimpatizánsok szerezték meg, valamint vásároltak is alkatrészeket. A Nyomda üzembe helyezését követően, Ságvári Endre meglátogatta a nyomdászokat a lakásukon, és egyeztette a kapcsolattartást, jelszavakat stb. Ekkor a KMP különböző feladatait ellátó személyek illegalitásban voltak. 1943 végén Rákosi Endre, Rákosi Éva, Richtmann Sándor kapták a megbízatást, amikor az előző nyomda munkatársai, Schlanger Elzáék lebuktak. Rákosi Endre, Éva volt a nyomdász, Richtmann Sándor pedig a nyomda védelmét látta el. A nyomda a Hungária krt. 108. alatt volt Wersitz Emil lakásában. 1944 november 4-én reggel a nyilasok rájuk támadtak. Richtmann Sándor meghalt, Wersitz Emilt és Rákosi Endrét megverték, megkínozták és elhurcolták. A Gestapo székhelyére vitték őket, onnan kerültek egy Dachauba menő transzportba. 1945-ben mindketten meghaltak. 1944 decemberében a Szabad Nép már másik illegális nyomdájában röplapokat nyomtattak és terjesztették azokat. A nyomda rövid ideig dolgozott, mert ezt a nyomdát is nyilasok támadták meg, és fegyveres harcban felszámolták. A nyomdászok: Heller Mihály, Rákosi Sándor és Szegedi István. Szünet után a háborút követően 1945. március 25-én jelent meg először újra a Szabad Nép, és az ezt követő évtizedben híven szolgálta a kommunista állampártok, először az MKP, majd az MDP hivatalos irányvonalát.
Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta.[1]
Székháza az 1950-ben átadott sajtóház volt, Budapesten a József körút és a Blaha Lujza tér sarkán. (Az épületet 2007-ben lebontották.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
