brit színész, forgatókönyvíró, rendező, dramaturg (*1937) From Wikipedia, the free encyclopedia
Steven Berkoff, eredeti születési nevén Leslie Steven Berks (Stepney, London, 1937. augusztus 3. –) brit színpadi és filmszínész, rendező, író, drámaíró.
A londoni East Enden, Stepney városrészben született, Alfred „Al“ Berks szabómester és Pauline „Polly“ Berks háziasszony fiaként. Egy nővére volt.[3][4][5]
Családja zsidó eredetű volt, ősei Romániából és Oroszországból vándoroltak ki. Apja családnevét Berkowitzról Berks-re változtatta.[3][6]
1940-ben, az angliai csata idején, London bombázása elől anyját mindkét gyermekével Lutonba evakuálták. A világháború után a család néhány hónapon át amerikai rokonoknál, a New York állambeli Nyack városban élt, de munkalehetőség híján visszatértek Angliába.[7]
Iskolai tanulmányai során a fiú elutasította az apjától örökölt, Berkowitz-ból Berks-re rövidített családnevét, és addig használt keresztnevét, a Leslie-t is. Steven Berkoff-nak kezdte nevezni magát.[8]
1957–1958 között a londoni City Literary Institute főiskolára, 1958–1959 között a Webber Douglas Academy of Dramatic Art színiakadémiára járt, itt szerzett színészi oklevelet. Ezután a párizsiÉcole internationale de théatre Jacques Lecoq színművészeti akadémián tanult.[3][9]
Munkássága
Megalapította a London Theatre Group színtársulatot, ahol a klasszikus irodalmi műveket saját adaptációjában vitte színpadra. 1969-ben Franz KafkaAz átváltozás című írását mutatta be, ahol ő maga játszotta a féreggé átváltozó főszereplőt. Színpadi munkája mellett filmezni is elkezdett. Szerepelt a Barry Lyndonban (1975) és a Gyilkos bolygóban (1981). Markáns, vészjósló arcvonásai miatt egyre gyakrabban kapta gazemberek, főgonoszok szerepeit. Ilyen karaktereket alakított (többek között) a Polipka című James Bond-filmben (1983), a Beverly Hills-i zsaruban (1984), Rambo II.-ben (1985), a Tiszta játszmában (1995) és a Nézz az égre!-ben (2004). 1981-ben a The Professionals angol tévésorozat egyik epizódjában, Krasznov szovjet ezredet játszotta, ahol több jelenetben is visszaidézte a Polipkában eljátszott, hasonló jellegú Orlov-karakter stílusát.[4]
Maga is írt színpadi műveket. Ezek egyike a Görög (Greek) (1979), amelyben az ókori Oidipusz (Ödipusz) király legendáját a korabeli London társadalmába helyezi.
1981-es Decadence című drámájában egy felső-középosztálybeli angol házaspár társadalmi és szexuális szokásait állította szembe egy munkásnő és egy detektív hasonló tevékenységeivel.
1983-as West című drámájában az ősi angolszász Beowulf-legendát adaptálta hasonló módon.
Berkoff további drámákat írt ókori regékből és klasszikus szerzők írásaiból: színpadra állított egy tragédiát Agamemnónról (1977), színpadra alkalmazta Edgar Allan PoeAz Usher-ház vége című novelláját (1977), Franz Kafka: A per című regényét (1981),[10] és más irodalmi műveket.
Könyveket is írt (I am Hamlet (1989), és Corolianus in Deutschland (1992)).[11][12]
Magánélete
Kétszer nősült, első házasságát 1970-ben Alison Mintóval, a másodikat 1976-ban Shelley Lee-vel. Mindkettő válással végzödött.[13]
Az 1980-as évek közepe óta Clara Fischer[14] német zongoraművésznővel él együtt London Limehouse városrészében.[15] Fischer megjelenik a Berkoff által rendezett 2004-es Decadence című filmdráma egy kis epizódszerepében.
Korábbi, rövid életű kapcsolataiból Berkoffnak két leánya született, akikről csak igen kevés személyes adat került nyilvánosságra.[13][16]
2024: The Phantom Warrior; Hades
2023: The Performance; Sam
2022: Prizefighter: Jem Belcher élete (The Life of Jem Belcher); Walter
2021: Creation Records – A történet (Creation Stories); Aleister Crowley
szerk.:Sorrel Kerbel: The Routledge Encyclopedia of Jewish Writers of the Twentieth Century(angol nyelven).Taylor & Francis, 156. o.(2004). ISBN 978-1-135-45607-8
