![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/35/SGML.svg/langhu-640px-SGML.svg.png&w=640&q=50)
Standard Generalized Markup Language
jelölőnyelv / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az SGML (Standard Generalized Markup Language, szabványos általános jelölőnyelv) egy ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására. Az SGML elődjét, a GML-t (Generalized Markup Language) az 1960-as években fejlesztette ki az IBM-nél Charles Goldfarb, Edward Mosher és Raymond Lorie (családnevük kezdőbetűi alapján találta ki Goldfarb a GML nevet). Ennek leszármazottja az SGML, ami 1986-ban lett ISO (International Organization for Standardization) szabvány.[1]
Standard Generalized Markup Language | |
![]() | |
Fájlkiterjesztés | .xml |
MIME-típus | application/sgml text/sgml |
Fejlesztő | Charles Goldfarb |
Kiadás dátuma | 1986 |
Kiterjesztése ennek | GML |
Kiterjesztése ez | HTML, XML |
Uniform | public.xml |
Standard | ISO 8879 |
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9a/OED-LEXX-Bungler.jpg)
Az SGML egy absztrakt szintaxist biztosít, amit sokféle alkalmazásban használhatunk. A szabványos szintaktika lehetővé teszi, hogy az ilyen formátumú dokumentumokat egy általános célú értelmezővel (parser) könnyen beolvashassuk, írhassuk vagy formailag ellenőrizhessük. SGML-ben a jelölések (tag) jelentése nincs meghatározva, ez mindig az SGML-t használó alkalmazás feladata (például a HTML-ben, ami az egyik legismertebb SGML alkalmazás, a jelöléseknek már konkrét jelentésük van, és a jelölések értékkészlete véges).