község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Stadl-Paura osztrák mezőváros Felső-Ausztria Welsvidéki járásában. 2021 januárjában 4968 lakosa volt.
Stadl-Paura | |||
A Szentháromság-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Welsvidéki járás | ||
Irányítószám | 4651 | ||
Körzethívószám | 07245 | ||
Forgalmi rendszám | WL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5053 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 360 m | ||
Terület | 15,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 02″, k. h. 13° 51′ 50″ | |||
Stadl-Paura weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stadl-Paura témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stadl-Paura a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a Traun és az Ager folyók találkozásánál. Területének 65%-a erdő, 10,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést, illetve településrészt egyesít: Stadl-Hausruck (1222 lakos 2021-ben), Stadl-Traun (3629) és Stadl-Ufer (117).
A környező önkormányzatok: északnyugatra Neukirchen bei Lambach, északra Lambach, északkeletre Edt bei Lambach, délkeletre Bad Wimsbach-Neydharting, délre Roitham am Traunfall, délnyugatra Rüstorf.
A mezőváros helyén az újkőkor óta létezik település, ugyanis a hallstatti bányákban fejtett sót a Traun folyón szállították, de annak vízesése előtt szekerekre vagy málhásállatokra kellett átpakolni, majd a mai Stadlnál rakodták át ismét csónakokra. A bronzkorban már cölöpfallal megerődített település állt a Paura-dombon. A középkorban a Paura-domb lassan elnéptelenedett, ezzel párhuzamosan Stadl fejlődésnek indult.
Már a 14. században történtek próbálkozások a Traun-vízesés megkerülésére, a 16. században pedig 400 m hosszú csatornát építettek. A só átrakodására azonban továbbra is szükség volt, mert Stadl alatt a Traun medre kiszélesedik és sekéllyé válik, emiatt a nagyobb bárkák számára hajózhatatlan lesz. Stadl jelentősége a 19. században indult hanyatlásnak, amikor Hallstatt bányájához először lóvontatású, majd gőzmozdonyos vasutat építettek. Az utolsó sórakományok 1911-ben haladtak át a városon.
1713-ban pestisjárvány dúlt Felső-Ausztriában. Maximilian Pagl a lambachi kolostor stadli születésű apátja fogadalmat tett, hogy ha az Úr Lambachot és környékét megóvja a járványtól, hálából templomot építtet. Miután a pestis alábbhagyott, 1714-ben elkezdték a Szentháromság-templom építését a Paura-dombon. Nevéhez illően a templom architektúráját a 3-as szám dominálja: három kapuja, három oltára és három orgonája van. A tervezéshez és a dekorációhoz a kor ismert művészeit kérték fel.
A napóleoni háborúk során Stadlt többször megszállták. Az egyik ház falában ma is látható az ebből a korból származó ágyúgolyó és ezekre az időkre emlékeztet az ún. Francia kápolna.
1911-ben gyermekotthon létesült Stadlban, ahol a kapucinusok Angyali Szeretetszolgálatának apácái árva és fogyatékos gyerekeket gondoztak. 1940-ben a nemzetiszocialista hatóságok bezárták az otthont, a gyerekeket Linzbe szállították. Feltételezések szerint az Aktion T4 eutanáziaprogram során meggyilkolták őket.
A stadl-paurai önkormányzat területén 2021 januárjában 4968 fő élt. A lakosságszám 1981 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 81,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 5,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 70%-a római katolikusnak, 6,9% evangélikusnak, 4,1% ortodoxnak, 5,8% mohamedánnak, 11% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 26 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németeken (87,3%) kívül a szerbek (4,8%), a törökök (2,3%) és a horvátok (2,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 4 957 |
2018 | 5 053 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.