Staatz
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban From Wikipedia, the free encyclopedia
Staatz osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1917 lakosa volt.
Staatz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mistelbachi járás | ||
Irányítószám | 2134 | ||
Körzethívószám | 02524 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1933 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 246 m | ||
Terület | 42,64 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 29′ | |||
Staatz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Staatz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Staatz a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, az Entersgraben patak mellett. Területének 13,1%-a erdő, 75,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést, illetve településrészt egyesít: Ameis (319 lakos 2021-ben), Enzersdorf bei Staatz (352), Ernsdorf bei Staatz (166), Staatz-Kautendorf (568), Waltersdorf bei Staatz (157) és Wultendorf (355).
A környező önkormányzatok: északra Neudorf im Weinviertel, keletre Poysdorf, délre Mistelbach, nyugatra Fallbach, északnyugatra Laa an der Thaya.
Staatz várát a 11. században építették, először 1072-ben említik írásban. Birtokosai, a Staatz nemzetség a 13. század közepén halt ki férfiágon. 1246-ban Civakodó Frigyes herceg és Karintiai Ulrik csapott össze Staatz alatt és a győztes Frigyes a várban helyezte el a foglyul ejtett Ulrikot. A karintiai herceg csak súlyos váltságdíj árán szabadulhatott, elfogott katonáinak pedig levágták az orrát és a fülét. 1260-ban az Ausztriát megöröklő cseh II. Ottokár katonái Staatz mellett legyőzték Hardegg gróf seregét, amelyet az utolsó emberig lemészároltak. A Hardegg nemzetség két utolsó férfitagja, Otto és Konrad is odaveszett. A 16. század első felében a Rogendorf bárók szerezték meg a birtokot, 1551-ben pedig I. Ferdinánd császár a Breunereknek adományozta, akik kibővítették a várat. A harmincéves háború vége felé, 1645-ben a svédek elpusztították az erődítményt, amely azóta romos maradt. A Breunerek még 1672 előtt egy új kastélyt építettek a várhely keleti lábánál, amelyet a Colloredo grófok építettek át 1807-ben. 1454-ben és 1590-ben is a vár alatti kis település mindössze húsz házból állt.
A második világháború végén Staatz heves harcok színhelye volt. A szovjet tüzérség számos házat lerombolt és több polgár is életét vesztette. Az április 19-24 közötti ernsdorfi harcokban 12 tankot lőttek ki és két civil vesztette életét. Ernsdorfot április 22-én foglalták el a szovjetek, akik elrekvirálták az élelmiszert és a házállatokat, a nőket megerőszakolták. A harcokban a staatzi kastély leégett és le kellett bontani; mára csak a magtár (amely előadóteremként funkcionál) és két lakóépület maradt meg.
A staatzi önkormányzat területén 2021 januárjában 1917 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el a csúcspontját 2959 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,6 az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,7%-a római katolikusnak, 4,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97,9%) mellett a csehek alkották 0,7%-kal.
A népesség változása:
2016 | 1 954 |
2018 | 1 933 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.