Sovinizmus
szélsőséges nacionalizmus / From Wikipedia, the free encyclopedia
A sovinizmus a saját nép vagy csoport felsőbbrendűségébe vagy uralmába vetett ésszerűtlen hit,[1] vagy olyan politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik,[2] a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket.
Az eredeti értelmében gyakran agresszív nacionalizmus, amelyben az egyik nemzet tagjai felsőbbrendűnek érzik magukat más nemzetekhez képest, és leértékelik őket. A szociológiában gyakran használják a kifejezést más felsőbbrendű attitűdök jellemzésére, mint például a szociális vagy nem-specifikus sovinizmus.
Köznapi használatban gyakran keveredik a nacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: a nacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkább erkölcsi nézet és érzület, ami a haza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be.
A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával.
A szó tágabb értelemben bármi másra irányuló fanatikus, ellentmondást nem tűrő rajongást is kifejezhet, például nyelvi sovinizmus, nemi sovinizmus stb. Sovén, soviniszta az, akire a sovinizmus jellemző.
Az 1960-as és 1970-es években a soviniszta kifejezést a feminista mozgalom használta, hogy a családrendszert férfiközpontúsággal vádolja.