Skrivena Luka
település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Skrivena Luka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik.
| Skrivena Luka | |
.JPG) | |
| Skrivena Luka látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Lastovo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20290 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 9 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 44′ 13″, k. h. 16° 53′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skrivena Luka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Makarskától légvonalban 63 km-re délre, Lastovotól légvonalban 3, közúton 8 km-re délre, az ublei kompkikötőtől 8 km-re keletre, Lastovo szigetének déli partján, az azonos nevű öbölben fekszik. Itt található a sziget egyetlen kempingje, mely mellett étterem és jachtkikötő is található.
A település környékén az emberi jelenlét első jele a 12. században épített Szent Ciprián kápolna volt. 1839-ben az osztrák hatóságok a közeli Struga-fokra felépítették a világítótornyot, mely a második ilyen létesítmény lett az országban. Skrivena Luka a sziget újabb települései közé tartozik. Lakosságát csak 1910-ben számlálták meg először önállóan, amikor 18 lakosa volt. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki Lastovo elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1953-ig a sziget olasz lakosságának többsége elhagyta Lastovo területét.
A lakosság számának további csökkenését a horvát ajkú lakosság Ausztráliába és Amerikába történő kitelepülése okozta. Skrivena Luka 1961-re majdnem elnéptelenedett, mindössze három állandó lakosa volt. A háború utáni időszak Lastovot is Vis sorsára juttatta, katonai övezet lett. Ez gazdasági és népességi stagnáláshoz vezetett, viszont lehetővé vált a természeti környezet megőrzése. 1971-től a turizmus fellendülésének köszönhetően újra növekedett az állandó lakossága a településnek. 1988-ban enyhítették a tiltást, mely a külföldi állampolgárok Lastovora történő belépésére vonatkozott. 1991-ben a településen már 20 lakost számláltak. A független Horvátország megalakulása után a JNA egységei még 1992. május 31-ig a szigeten maradtak. 2006. szeptember 29-én a horvát szábor határozatával megalapították a Lastovoi Természetvédelmi Parkot. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt, akik főként a halászatból és a turizmusból éltek.
(1921-ben és 1931-ben lakosságát Lastovo településhez számították.)
- A közeli Struga-fokon található az ország második legrégibb világítótornya, melyet 1839-ben építettek a Skrivena Luka-öböl bejáratához. A torony egy meredek sziklaszirt tetején 70 méter magasságban áll. Fénye már húsz mérföldről figyelmezteti a hajósokat, hogy Lastovo szigetének közelében járnak. A sziklaszirt alatt a tengerben legyező alakú gorgonia korallok telepei találhatók, míg a sziklák között vándorsólymok figyelhetők meg.
- A falu feletti Szent Ciprián templom a 12. században épült.
- A Szent Jeromos kápolnát 1907-ben építették.
- A Lastovo-sziget déli részén, a Skrivena Luka-öböl délkeleti részén egy római villagazdaság (villa rustica) maradványai találhatók, lakó- és kereskedelmi részekkel. A falakat szabályos sorokban rakott kőtömbökből építették, ami a korai római építkezést jelzi. A szigeten számos ősi gazdasági jellegű objektumot tartanak nyilván, melyeket termőföldek közelében építettek.[4]
A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus, a vendéglátás és a halászat.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
