Simane prefektúra
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Simane prefektúra (島根県; Hepburn: Shimane-ken) Japán egyik prefektúrája, mely a Honsú főszigeten, Csúgoku régióban található.[2] Fővárosa Macue.[3] Simane a második leggyérebben lakott prefektúra, a keleti szomszédja, Tottori után. A prefektúra kelet–nyugati irányban nagyobb kiterjedésű, délen a Csúgoku hegységgel, északon a Japán-tengerrel néz szembe. A prefektúra három része az Izumo-régió keleten, Ivami-régió nyugaton és az Oki-régió, mely egy kisebb szigetcsoport az északi parttól nem messze. A legtöbb város a Japán-tenger partján fekszik. Az Izumo-taisa Izumo városában az egyik legrégebbi sintó szentély.
Simane prefektúra | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Japán | ||
Régió | Csúgoku | ||
Sziget | Honsú | ||
Székhely | Macue | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 664 539 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6707,95 km² | ||
Időzóna | JST, UTC+9 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″ | |||
[[Fájl:
| |||
Elhelyezkedése Japán térképén | |||
Simane prefektúra weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Simane prefektúra témájú médiaállományokat. |
Az Oki szigetek is része a Simane prefektúrának, amely azt állítja, hogy a fennhatósága alá tartozik, a jelenleg Dél-Korea által ellenőrzött sziget a Liancourt-sziklák (koreai: Tokto (獨島), japán: Takesima (竹島)).
Simane történelme a japán mitológiával kezdődik. Úgy hitték, hogy Ókuninusi sintó isten Izumo városában élt. Tiszteletére emelték a településen az Izumo-szentélyt.[4] Abban az időben, a jelenlegi Simane prefektúra három részre volt osztva: Ivami, Izumo és Oki.[5] Ez a felosztás a hanrendszer 1871-es elörlésésig tartott. A Nara-korban Kakinomoto no Hitomaro lett kinevezve királyi kormányzónak.[6]
Később a Kamakura-korban Kamakura-bakufu száműzetésbe küldte Gotóba és Godaigo császárt Oki szigetére. Godaigo később megszökött a száműzetésből és támogatókat gyűjtött a sógunátus ellen - amely sikerrel járt.[7]
A Muromacsi-kor alatt Izumo és Oki területeket a Kjógoku-család kormányozta. Azonban az Ónin-háború után az Amago-család megerősítette hatalmát a Gasszantoda kastély környékén, a Maszuda-család pedig uralma alá hajtotta az Ivami tartományt. A Ivami Ginzan ezüstbánya az Amago és Maszuda klán területe között található, emiatt számos összecsapás zajlott le. Azonban 1566-ban Mori Motonari meghódította Izumót, Ivamit és Okit is.[7] A harmincéves Mori uralom után, 1600-ban Horio Yoshiharu belépett Izumo és Oki területére, mely a szekigaharai csatát eredményezte, melyet Mori elveszített. A változást követően Horio úgy döntött, hogy ahelyett, hogy Gasszantoda várába költözne, felépítteti a Macuei várkastélyt, mely Horio halála után nem sokkal el is készült. Később 1638-ban Tokugava Iejaszu unokája, Macudaira Naomasza lett az uralkodó, mivel a Horio klánnak nem volt örököse, így Tokugava családja uralkodott a hanrendszer eltörléséig.
Az Ivami terület három régióból állt: bányászati kerület, a sógunátus közvetlen felügyelete alatt, a Hamada klán régió, valamint a Cuvano klán régióban. Az Ivami Ginzan ezüstbánya most egy az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület, mely az ország egyik legnagyobb ezüstbányája volt a 17. század elején. A Hamada klán a sógunátus oldalán állt a Meidzsi-restauráció alatt. A Cuvano klán annak ellenére, hogy a Macudaira hatalma alatt állt a császár oldalán foglalt helyet a restaurációban.[8]
1871-ben a hanrendszer megszüntetése a régi Simane és Hamada tartományok területén folyt, mely a jelenlegi Simane prefektúra. Később abban az évben Oki beolvadt Tottoriba. 1876-ban Hamada prefektúra egyesült Simane prefektúrával. Azonban öt évvel később, 1881-ben a Tottori prefektúra jelenlegi területei leváltak, ezzel létrehozva a mai határokat.[8]
Simane Prefektúra a Csúgoku régióban helyezkedik el a Japán-tenger felőli oldalon. A terület hegyvidékes jellege miatt a rizstermesztés leginkább csak az Izumo-síkságon lehetséges.[9] Egy másik jelentős geomorfológiai képződmény a Simane-félsziget. A félsziget a Japán-tengert szeli át Izumótól Szakaiminatóig, mely már a Tottori prefektúra része. Továbbá a félsziget kettő tengervizes tavat hozott létre: Sindzsi-tó és Nakaumi-tó. A Daikon-sziget a Nakaumi-tavon található. A fő sziget - Honsútól különálló Oki sziget is a Simane prefektúrába tartozik. A sziget maga a Daiszen–Oki Nemzeti Park.[9] Valamint Simane harcol a fennhatóság jogáért Dél-Koreával a Liancourt-sziklákért.[10]
2012. április 1-jén a prefektúra területének 6%-a fel lett véve Japán nemzeti parkjai közé, nevezetesen a Daiszen–Oki Nemzeti Park; a Hiba–Dógo–Taisaku, Nisi–Csúgoku Szancsi valamint tizenegy tartományi természeti park.[11]
A legtöbb nagyobb város a tengerparton vagy folyó mellett található.[9]
Nyolc város található Simane prefektúrában, a legnagyobb Macue, annak székhelye, a legkisebb pedig Gócu. Maszuda, Unnan, Jaszugi és Gócu városoknak volt egy kis népességnövekedése a 2000-es évek elején, amikor újabb területeket kapcsoltak hozzájuk.[12]
A városi lakosság aránya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben, mivel sok falut teljes egészében egy közeli városhoz csatoltak. Ez a tartomány lakosságának kétharmadát érinti.[12]
1976 Április | 2011 Január | 2012 Január | ||
---|---|---|---|---|
Izumo régió | Macue város (régi rendszer) | Matsue város (új rendszer) | Macue város (2011 Augusztus 1 - egyesülés Higasiizumo várossal) | |
Jacuka körzet | Kashima város | |||
Simane város | ||||
Mihonoszeki város | ||||
Jakumo falu | ||||
Tamaju falu | ||||
Sindzsi város | ||||
Jacuka város | ||||
Higasiizumo város | ||||
Jaszugi város (új rendszer) | Yasugi város (új rendszer) | Jaszugi város | ||
Nogi körzet | Hirosze város | |||
Hakuta város | ||||
Nita körzet | Jokota város | Okuizumo város | ||
Nita város | ||||
Izumo város (új rendszer) | Izumo város (új rendszer) | Izumo város (2011. október 1., egyesülés Hikava várossal) | ||
Hirata város | ||||
Hikava körzet | Taisa város | |||
Korjo város | ||||
Taki város | ||||
Szada város | ||||
Hikava város | ||||
Óhara körzet | Daitó város | Unnan város | ||
Kamo város | ||||
Kiszuki város | ||||
Iisi körzet | Mitoja város | |||
Kakeja város | ||||
Josida város | ||||
Tonbara város | Iinan város | |||
Akagi város | ||||
Ivami régió | Óda város (régi rendszer) | Ōda város (új rendszer) | Óda város | |
Nima Körzet | Junocu város | |||
Nima város | ||||
Gócu város (új rendszer) | Gócu város (új rendszer) | Gócu város | ||
Ócsi körzet | Szakurae város | |||
Ócsi város | Miszato város | |||
Daiva falu | ||||
Ivami város | Ónan város | |||
Mizuho város | ||||
Haszumi falu | ||||
Kavamoto város | ||||
Hamada város (új rendszer) | Hamada város (új rendszer) | Hamada város | ||
Naka körzet | Aszahi város | |||
Kanagi város | ||||
Miszumi város | ||||
Jaszaka falu | ||||
Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város | ||
Mino körzet | Mito város | |||
Hikimi város | ||||
Kanoasi körzet | Cuvano város (régi rendszer) | Cuvano város (új rendszer) | Cuvano város | |
Nicsihara város | ||||
Muikaicsi város | Josika város | |||
Kakinoki falu | ||||
Oki régió | Oki körzet | Saigō város | Okinosima város | |
Fusze falu | ||||
Goka falu | ||||
Cuma falu | ||||
Nisinosima város | ||||
Ama város | ||||
Csibu falu |
A prefektúra szubtrópusi éghajlatú. A tél felhős kevés hóval, a nyár párás. Az évi középhőmérséklet 14,6 C°. Az eső közel mindennapos, de a kifejezetten esős évszak júniustól július közepéig tart. A legmagasabb havi középhőmérsékletet augusztusban mérték, ez 26,3 C°. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1799 milliméter, magasabb, mint Tokióban (1467 mm) és Obihiróban (920 mm).[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.