Szülei Siklódy Ferenc és Tamás Anna voltak.[5] 1899–1901 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult. 1904–1908 között a Képzőművészeti Főiskola diákja volt,[6] ahol Strobl Alajos tanította. 1909-től szerepelt a Műcsarnok kiállításain.
Több köztéri szobrot is készített Budapesten és vidéken. A Magyar Nemzeti Galéria 22 szobrát őrzi. Plaketteket is készített.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-2-120).[7]
[8]
- Andrássy Gyula (Budapest, 1899)
- Désy Zoltán síremléke (Budapest, 1915)
- Vámossy Tibor síremléke (Budapest, 1923)
- I. világháborús emlékmű (Battonya, 1923)
- I. és II. világháborús emlékmű (Alsóvadász, 1923)
- I. világháborús emlékmű (Jászjákóhalma, 1924)
- I. világháborús emlékmű (Izsák, 1924)
- Hősi emlék (Tápiógyörgye, 1924)
- Hősi emlékmű (Rábakecöl, 1926)
- I. világháborús emlékmű (Tiszaalpár, 1926)
- I. világháborús emlékmű (Somogyvár, 1927)
- Krisztus és a két lator (Sümeg, 1927)
- I. és II. világháborús emlékmű (Mány, 1927)
- IV. Károly kálvária (Tihany, 1927)
- Stációk a IV. Károly kálvárián (Tihany, 1928)
- Hősi emlékmű (Komádi, 1928)
- Petőfi Sándor (Kiskunfélegyháza, 1928)
- Balázs Árpád síremléke (Budapest, 1928)
- I. világháborús emlékmű (Püspökhatvan, 1928)
- Hanzély Pál főhadnagy síremléke (Budapest, 1929)
- Katona József síremlék (Kecskemét, 1930)
- I. világháborús emlékmű (Szigetcsép, 1930)
- I. világháborús emlékmű (Gödöllő, 1930)
- Radics Béla síremléke (Budapest, 1932)
- I. világháborús emlékmű (Sopron, 1933)
- Országzászló (Balatonboglár, 1934)
- I. világháborús emlékmű (Apostag, 1934)
- I. világháborús emlékmű (Tiszatarján, 1935)
- Emléktábla (Kistarcsa, 1936)
- I. világháborús emlékmű (Kistarcsa, 1937)
- I. világháborús emlékmű (Szada, 1937)
- 1. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékműve (Budapest, 1938)[9]
- Hősi emlék (Tápiószentmárton, 1938)[10]
- A tűzoltók hősi emléke (Budapest, 1942)
- Urmánczy Nándor-emlékpad (Budapest, 1942)[9]
- Nemzeti munka szobra (Budapest, 1943)[9]
- I. világháborús emlékmű (Szerencs, 1943)
- Cserkész-szobor (Gödöllő, 1943)[11]
- Szokolay Béla: Ditrói S. Lőrinc (Élet, 1927)
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8