Sablon:Tipp-ref-group
Wikimédia-sablon / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ha egy webhelyre hivatkozol, mondjuk erre az url-re:
http://www.sielok.hu
és ott a tartalom így foglalható össze: Síelők lapja
akkor azt így kell csinosan írni:
[http://www.sielok.hu Síelők lapja]Tehát leírtad az url-t, hagytál egy üres helyet utána, és utánaírtad a leírását, majd az egészet szögletes zárójelek közé tetted. Ez lesz belőle:
A szögletes zárójelet a földgömbös gombbal lehet a leggyorsabban a szöveg köré íratni.
- A letöltés időpontja
- Szögletes zárójelek
Azt is jó közölni, hogy a lapnak mikori állapotát használtad fel a cikkben. Ezt így írhatod:
[http://www.sielok.hu Síelők lapja] Letöltve: 2008.11.22.Ez lesz belőle:
Síelők lapja Letöltve: 2008.11.22.
Ezzel még nem vagy kész, mert arról is gondoskodni kell, hogy ezek a hivatkozások ne a szövegen belül látszódjanak, hanem ott csak egy kis szám vagy betű álljon, a hivatkozások szövege viszont lennt gyülekezzen a lap alján, tehát:
- A csoportok helyének kijelölése a lap alján
Az az első, hogy elhatározod, hogy hány csoportban akarod a lap alján a hivatkozásokat látni. Ha mondjuk kettőben:
Elhelyezed a következőket a lap alján oda, ahol az illető csoporthoz tartozó hivatkozásokat teljes szövegükkel egy-egy kupacban látni szeretnéd:
<references group="A"/> és <references group="B"/>
(Az A és B helyett persze valami más szöveggel is azonosíthatod a csoportokat.)
- Névtelen csoport
Egy egyetlen névtelen csoportod is lehet.
Ahol szeretnéd látni, ezt kell írni:
{{források}}
Ha ezt megtetted, akkor azzal kijelölted, hogy hol váljanak láthatóvá a hivatkozások teljes szövegükkel. A lap alján ennyi az egész teendő.
- ref és /ref
A szövegben oda kell írni a hivatkozások szövegét, ahova a kis betűket–számokat szánod, amire majd rá lehet kattintani.
A szöveg elé azt írod, hogy
<ref>
utána pedig azt írod, hogy
</ref>
Ezek úgy tartoznak össze, mint a zárójelek.
Erre is van egy külön gomb: [1]
- A csoporthoz tartozás
Az első refben kell azt is megadni, hogy melyik csoporthoz tartozik az adott hivatkozás.
Ha mondjuk az A csoportba, akkor így:
<ref group="A"> [http://www.sielok.hu Síelők lapja] Letöltve: 2008.11.22. </ref>Ha a névtelen csoportba tartozik, akkor így írod:
<ref> [http://www.sielok.hu Síelők lapja] Letöltve: 2008.11.22. </ref>
- Ismételt hivatkozás ugyanarra
Van úgy, hogy egyazon csoporton belül többször is előfordulnak hivatkozások ugyanarra a dologra, tehát a ref és /ref között hajszálpontosan uganaz a szöveg lenne két vagy több helyen. Ilyenkor takarékoskodhatunk az írással.
Elég az első alkalommal leírni a hivatkozás szövegét, de viszont nevet kell adni neki. Mondjuk azt a nevet választottad, hogy Kiss1968. Ha az A csoportba tartozik, akkor így néz ki az első előfordulása:
<ref group="A" name="Kiss1968"> a-hivatkozás-szövege </ref>és így fest a második, harmadik, stb. előfordulása:
<ref group="A" name="Kiss1968"/>tehát az egész majdnem pontosan úgy néz ki, mint az első előfordulás legeleje volt, annyi csak az eltérés, hogy a „>” helyett „/>”-re végződik.
- Ismételt hivatkozás a névtelen csoporton belül
Ha az ilyen ismételt hivatkozás a névtelen csoportban van, akkor pedig így írod az első előfordulásánál:
<ref name="Kiss1968">[http://www.sielok.hu Síelők lapja] Letöltve: 2008.11.22. </ref>így pedig a második, harmadik, stb. előfordulásánál:
<ref name="Kiss1968">
PéldacikkA termés ehető része átlagosan a következőkből tevődik össze: 96,1% víz, 0,6% rostok, 0,2% fehérjék, 0,1% zsírok, 2,5% szénhidrátok, 0,5% ásványi anyagok.
[1][D 1] Középkori adatokból [N 1] arra következtethetünk, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt [D 4] jelöli a valószínűleg kun-besenyő eredetű kabak, kobak szó is. [N 2] [N 3] [N 1] Az az elmélet, hogy a lopótököt Amerikába Ázsián keresztül az emberek vitték magukkal, csak egy kérdést hagy nyitva: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén [D 5] is erre utaló archeológiai leletet? [F 1] Források
Közvetett források
Megjegyzések
|