SMS Straßburg
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az SMS Straßburg[m 1] a Német Császári Haditengerészet harmadikként megépült Magdeburg-osztályú könnyűcirkálója – korabeli német terminológia szerint kiscirkálója – volt. Testvérhajói a Magdeburg, a Breslau és a Stralsund voltak. A Straßburgot a Kaiserliche Werft wilhelmshaveni gyárában építették meg 1910 és 1912 októbere között, szolgálatba állításakor a Nyílttengeri Flotta állományába került. Elkészültekor fő fegyverzetét 12 darab 10,5 cm űrméretű löveg és két torpedóvető cső adta, legnagyobb sebessége 27,5 csomó volt.
SMS Straßburg | |
Hajótípus | könnyűcirkáló (kiscirkáló – Kleiner Kreuzer) |
Névadó | Straßburg városa |
Tulajdonos | Kaiserliche Marine Regia Marina |
Hajóosztály | Magdeburg-osztály |
Pályafutása | |
Építő | Kaiserliche Werft, Wilhelmshaven |
Ára | 7 302 000 aranymárka |
Építés kezdete | 1910. |
Vízre bocsátás | 1911. augusztus 24. |
Szolgálatba állítás | 1912. október 9. |
Szolgálat vége | 1919. / 1944. |
Sorsa | 1920-ban Olaszország kapja meg, 1944. 09. 23-án Taranto név alatt légitámadásban süllyed el, háború után kiemelik és lebontják |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 4564 t (konstrukciós) 5281 t (teljes terheléssel) |
Hossz | 138,7 m (teljes) 136,0 m (vízvonalon) |
Szélesség | 13,5 m |
Merülés | 4,25 – 5.06 |
Hajtómű | 16 gőzkazán, 2 db gőzturbina 2 db négyszárnyú hajócsavar (⌀ 3,4 m) |
Teljesítmény | 33 742 le (24 817 kW) |
Sebesség | 28,2 csomó (52 km/h) |
Hatótávolság | 5820 tmf (10 780 km) 12 csomós sebesség mellett |
Fegyverzet | 12 × Sk 10,5 cm L/45 löveg (1800 lövedék) 2 × 50 cm torpedóvető cső (5 torpedó) 120 akna 1915-től: 7 × Sk 15,0 cm L/45 (980 lövedék) 2 × Flak 8,8 cm L/45 4 × 50 cm torpedóvető cső (5 torpedó) 120 akna |
Páncélzat | övpáncélzat: 18-60 mm fedélzet: 20-60 mm lejáratok: 20 mm parancsnoki torony: 20-100 mm lövegpajzsok: 50 mm |
Legénység | 354 fő (közte 18 tiszt, 336 sorállományú) |
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Straßburg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A cirkáló szolgálatának első évét a tengerentúlon teljesítette, majd innen visszatérve a Nyílttengeri Flotta felderítő csoportjaihoz osztották be. Az első világháború északi-tengeri frontján részt vett a helgolandi csatában 1914 augusztusában, majd a Scarborough, Hartlepool és Whitby elleni rajtaütésben az év decemberében. 1916 tavaszán a Balti-tengerre helyezték át, hogy a cári orosz haditengerészettel szemben harcoljon. Itt 1917 októberében részt vett a Rigai-öbölben végrehajtott Albion hadműveletben, ahol a König és Markgraf csatahajókat fedezte a moonsundi csata alatt. A háború utolsó heteiben visszarendelték az Északi-tengerre, hogy részt vehessen a brit Grand Fleet ellen tervezett utolsó nagy hadműveletben. A hajó legénysége részt vett a wilhelmshaveni zendülésben, ami a hadművelet meghiúsulásához vezetett.
A hajó rövid ideig még szolgálatban maradt, mielőtt Olaszországnak juttatták a békeszerződések hadizsákmányként. Olaszország 1920 júliusában kapta meg és Taranto névvel állította szolgálatba a haditengerészete. 1936-ban és 1937-ben gyarmatokon való szolgálat igényeinek megfelelően alakították át és megerősítették a légvédelmét. A második világháborúban nem vett részt jelentősebb harccselekményekben, tizenegy küldetéséből hat aknatelepítési feladat volt. Az Olaszország és az angolszász hatalmak között létrejött fegyverszünet után 1943 őszén az olaszok elsüllyesztették, hogy ne kerülhessen az országot megszálló németek kezére. A németek kiemelték, 1943 októberében bombázók süllyesztették el. A németek újfent kiemelték, de 1944 szeptemberében ismét bombázógépek áldozata lett. A háború után harmadszor is kiemelték és 1946-47-ben lebontották.