SMS Helgoland (1912)

Az SMS Helgoland az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének gyorscirkálója volt, amely több sikeres akciót is vezetett az első világháború idején.

SMS Helgoland
Hajótípus	Gyorscirkáló
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Helgoland-osztály
Pályafutása
Építő	Ganz-Danubius, Fiume
Építés kezdete	1911. október 28.
Vízre bocsátás	1912. november 23.
Szolgálatba állítás	1914. augusztus 29.
Szolgálat vége	1929. november 25.
Sorsa	Brindisi néven olasz cirkáló, majd lakóhajó
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	3946,85 t
Hossz	129,65 m
Szélesség	12,77 m
Merülés	4,95 m
Hajtómű	16 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db AEG Curtis-turbina, (29 000shp), két hajócsavarral
Sebesség	29 csomó
Fegyverzet	9 x 10 cm L/50 K11 Škoda-ágyúk 1 x 7 cm L/50 K 10-es légvédelmi lövegek 6 torpedóvető cső 53,3 cm-es ikertorpedóknak
Páncélzat	ővpáncélzat: 60 mm fedélzet: 20 mm lövegek: 40x8x8 mm parancsnoki torony: 50 mm
Legénység	320+20 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Helgoland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az osztrák-magyar cirkálóról szól. A német Császári Haditengerészet csatahajóját lásd itt: SMS Helgoland (1909)

Építése

1911 márciusában a Monarchia haditengerészete éppen döntött egy flottamodernizációs programról, aminek középpontjában többek között a gyorscirkálók álltak, új, módosított példányai a feljavított Admiral Spaun osztálynak. Az új cirkálónak az SMS Helgoland nevet szánták, az 1864-es Helgolandi csatáról, amiről később maga ez a gyorscirkáló osztály is kapta nevét.

A hajógerinc lefektetése 1911. október 28-án történt a Ganz Danubius fiumei üzemében. A gépházban történt tömegcsökkentő eljárások következtében (elhagyták az indító vagy menetturbinákat) lehetővé vált a burkolatot és a páncélzatot tovább erősíteni, valamint két új löveget is beépíteni. Habár az előzetes tervek csak 10 cm-es lövegekkel számoltak, ezt már a tervezés kezdeténél elégtelennek ítélték, ezért javasolták a főlövegek 15 cm-es űrméretűre emelését, ez azonban nem valósult meg. A háború alatt ez a típus-hátrány be is igazolódott. A vízre bocsátás alig egy évvel az építés megkezdése után, 1912. november 23-án sikeresen megtörtént, de a szolgálatba állás csak 1914. augusztus 29-re datálható, majdnem egy hónappal testvérhajója, az SMS Saida után.

Bevetések

• 1914. november 2-án támadást intézett a Lissa szigetén partra szállt francia csapatok ellen
• 1914. december 21/22-én sikertelenül próbálja meg feltartóztatni a francia Jules Michelet cirkálót
• 1915. február 18/19-én támadásra indult az Otrantói-szorosban felállított tengerzár ellen. Látótávolságra került a görög Eli cirkálóval
• 1915 május 23-án a teljes k.u.k. haditengerészettel együtt tömeges támadásban vett részt az olasz hadüzenet után Itália keleti partjainál. A Helgoland a Baritól nem messze fekvő Barláttát támadta. Összecsapott az olasz Libia cirkálóval, a Città di Catania segédcirkálóval és a Turbine rombolóval. Ez utóbbit a tűzpárbaj során súlyosan megrongálta, majd a nap folyamán az Csepel és Tátra rombolók elsüllyesztették.
• 1915. július 22/23-án Ortonát bombázta
• 1915. augusztus 17-én a Saidával kötelékben Pelagosa ágyúzása
• 1915. november 22/23-án szintén a Saidával felderítést végzett az Otrantói-szorosban
• 1915. december 5/6-án szintén felderítő akció az Otrantói-szorosban, kötelékben a Saidával
• 1915. december 29-én támadásra indult Durazzo felé. Útközben felfedezte a francia Monge tengeralattjárót, amelyet legázolt. Ezután a kikötőt védő lövegeket támadta, majd hazaindult. A visszaúton az antant egységei bekerítették, majd kibontakozott a háború egyik legnagyobb tengeri csatája az Adriián, a Durazzói csata. Az ellenséggel párhuzamosan haladva a nagy túlerőben vívott hosszú tűzpárbajt velük rézsutosan haladva az Adrián északnyugati egészen Bariig hajózva. Az éj leple alatt levált az ellenségről és hazafutott Sebenicóba. A csatában két ember meghalt, a Helgoland öt találatot kapott.
• 1916. február 3-án kötelékben az SMS St. Georg páncélos cirkálóval St. Vito-t és Ortunát támadta
• 1916. július 4/5-én a tengeri zár felderítésére indult az Otrantói-szorosba
• 1916. augusztus 28/29-én az egész Császári és Királyi Haditengerészettel együtt tömegtámadásban vett részt az olasz keleti partok ellen.
• 1917. május 14/15-én a Saidával és a Novarával részt vett az Otrantói csatában, ahol a k.u.k. haditengerészet megpróbálta áttörni a lezárt tengerszorost. Hat, tengeralattjárók ellen hálót vontató hajót elsüllyesztett, majd csatába bocsátkozott két brit (HMS Bristol és HMS Dartmouth), valamint az olasz Marsala cirkálóval, illetve még olasz rombolókkal. A csata során öt találatot kapott, ebben meghalt egy ember, illetve 16 megsérült.
• 1917. október 19-én a Valona kikötővárosát támadta
• 1918. június 9-én a Cattarói-öbölben egy közös támadó hadműveletet hajtott volna végre a Novarával, illetve négy rombolóval mint az „A-támadócsoport” hajója az Otrantói-tengerzár ellen. Mivel időközben a Szent István csatahajót az olasz flotta elsüllyesztette, így az akciót törölték.
• 1918. október 9/10-én a Novarával és 4 rombolóval az utolsó háború bevetésében vett részt, biztosították a Durazzo-konvoj útvonalát.

Sorsa a háború után

A háború végeztével a Helgoland a Cattarói-öbölben, Gjenovicnál állomásozott francia felügyelet egészen 1919 végéig, amikor is átvontatták Bizertába. 1920 januárjának végén mint antant hadizsákányt a párizsi tengerészeti bizottság Olaszországnak ítélte. Így 1920. szeptember 19-én az olasz flotta Brindisi néven hadrendbe állította. 1929. november 25-én vonták ki a szolgálatból, majd ezután lakóhajóként használták. 1934. március 11-én Triesztbe szállították, majd feltehetőleg szétbontották.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az SMS Helgoland (1912) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Marine Arsenal Band 27 / Podzun-Pallas Verlag, 1996

Kapcsolódó szócikkek

• Heinrich Seitz von Treffen

• Az első világháború portálja
• Hadtudományi portál