Sárvár
magyarországi város Vas vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Sárvár a Rába partján fekszik, Kemeneshátnál. Lakossága közel 15.000 fő, melynek túlnyomó része magyar, de akadnak a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24 km-re, Soprontól 55 km-re, Pápától 42 km-re, a Balatontól pedig 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.
Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Sajósárvár. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Sárvár | |||
A Nádasdy-vár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Kondora István (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 9600 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 15 003 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 228,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 14″, k. h. 16° 56′ 07″47.253888888889, 16.935277777778 | |||
Sárvár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A vár a település névadója, eredetileg egy mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A középkorban több birtokosa volt, ezek közül emelkedtek ki a Kanizsaiak. Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz, aki török időkben a vár fejlesztése mellett Magyarország egyik kulturális központját hozta létre a városban.