falu Romániában, Szatmár megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárközújlak (románul Livada Mică) falu Romániában Szatmár megyében.
Sárközújlak (Livada Mică) | |
Péchy Margit kúria | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Rang | falu |
Községközpont | Sárköz |
Irányítószám | 447183 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 138075 |
Népesség | |
Népesség | 225 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 100 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 133 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 50′ 40″, k. h. 23° 06′ 58″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől északkeletre, Batiz és Sárköz között fekvő település.
Sárközújlak nevét 1270-ben említették először az oklevelek Sarkuz néven. A falu a Sár vízfolyásától közrefogott területen települt. Első ismert birtokosa Úr Benedek volt, István ifjabb király országbírája volt, akinek birtokát – miután örökös nélkül hunyt el – V. István király Pok nemzetségből származó Móric fiának, Miklósnak adományozta.
1382-ben Móricz dédunokája; Meggyesi Simon bán fia János mester birtoka volt.
1463-ban nevét Vylak-nak írták. A település az Újlaki család ősi birtoka volt.
1490-ben Újlaki Domokosé, 1552-ben Ujlaki Sebestyén birtoka volt.
1665-ben Horváth Istvánné, Kende Jánosné és Sándorházy Ferenc és neje kaptak részt benne Újlaki jusson.
1687-ben Serédi Gáspár kapta, majd tőle leánya kellemesi Melczer János neje örökölte, s később is főleg a Melczer család birtoka volt.
A 18. század végén részbirtokot kaptak itt még a Melczer család mellett a Gabányi, Boronkay, Ráthonyi, Szeőke, Márton, Parajdi, Sepsy és Bónis családok is.
A 19. század közepéig pedig még rajtuk kívül az Egey, Péchy, Jármi, Muraközy, Ternyey és Kerekes családok is.
A 20. század elején a Kiszely Károly és Péchy Margit, Péchújfalusi Péchy István leánya volt itt nagyobb birtokos.
Református temploma – Régi épület. Még 1450 táján építtette Báthory Zsuzsánna, Móricz bán neje. 1797-ben és 1900-ban újították fel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.