város Romániában, Szatmár megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Sárköz (románul Livada, korábban Șarchiuz) város Romániában Szatmár megyében.
Sárköz (Livada, Wiesenhaid) | |||
Vécsey László kastélya 1880 körül | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Partium | ||
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Szatmár | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Livada | ||
Beosztott falvak | |||
Polgármester | Piricsi Arthur | ||
Irányítószám | 447180 | ||
Körzethívószám | 0261 | ||
SIRUTA-kód | 138039 | ||
Népesség | |||
Népesség | 4203 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 3175 (54%, 2021)[2] | ||
Község népessége | 5892 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 50,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 133 m | ||
Terület | 116,13 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 52′, k. h. 23° 08′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárköz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A település Erdély északkeleti részén fekszik, nem messze az ukrán határtól, a Szamos és a Túr folyó közötti mezőségen, Szatmárnémetitől 21 km-re. A város területét átszeli több nemzetközi országút. Területén ágaznak el Nagybánya (Baia Mare), az Avas (Oaș) és Máramarossziget (Sighetul Marmației) irányába.
Északnyugati irányból: Túrterebes (Turulung), nyugatról Batiz (Botiz), délről Aranyosmeggyes (Medieșul Aurit), Avasújváros (Orașul Nou), északkeletről Kányaháza (Călinești Oaș) határolja.
Az első írásos dokumentum 1270-ből maradt ránk. Szövege híven bizonyítja, hogy város lakott hely volt és fontos szerepet játszott a történelemben a legrégibb időktől napjainkig. A dokumentum magyar fordítása így szól: „1270 december előtti hónap 17-én V. István király uralkodásának első évében birtokot adományozott Sárköz, Újváros, Vámfalu, Parlag és Avas, előtte Benedict Ure, aki elhalálozott örökös nélkül, Morocz (Móricz) fiának, Miklósnak adandó szolgálataiért,…,”. „1270-ben V. István király az Úr Benedek magtalan kihalása után rászállta a Sárközi Pók nemzetségbeli Móric fiának Miklósnak adja, alapját vetvén meg a későbbi hatalmas Morocz uradalomnak” – ez utóbbi szöveg egy újabb fordításban jelent meg.
2006-ban kapott városi rangot.[7]
1621-től már léteznek adatok, melyek bizonyítják, hogy Sárközön és Újlakon szervezett iskolák működtek, az egyház irányításával. A 18. században az iskolák száma megszaporodott. Ekkor már két református, két római katolikus, két görögkatolikus és egy izraelita (heider) iskola is létezett. Az 1920-as évek vége felé a legtöbb egyházi iskola beszüntette tevékenységét, minálunk elsők között az újlaki iskolák szerepeltek. Az 1924-1925-ös iskolai évben, megkezdte tevékenységét az első román tannyelvű állami iskola, kezdetben két tanítóval, majd később négy tanító közreműködésével. 1932-ben nyitotta meg kapuit az első iskola előtti oktatás, az óvoda, előbb a sárközi, aztán az újlaki részen. A helyi oktatás nagy változáson esett át az 1940-1941-es tanévben, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, megszűnt a román nyelvű oktatás, helyébe a magyar nyelvű oktatás lépett.
Az 1945-1946-os tanévben újraindult a központban a román nyelvű közoktatás. Az 1948-as iskolai év áprilisában megkezdődött tanügyi reform alapján megszüntették a még létező egyházi iskolákat, beolvasztva ezeket az állami oktatásba. Bevezették a kötelező VII, majd a 8 osztályos oktatást. Az 1969-1970-es iskolai évben a község központjában megnyitotta kapuit a Mezőgazdasági Líceum. A 2002-2003-as iskolai évben két kihelyezett felsőfokú intézmény is megkezdte működését a környezetvédelem és menedzsment képzésben.
A Vécsey kastély és parkja az Avas és a Nagybányai út kereszteződésében található. A park területén az utóbbi évtizedekben számos intézmény működött és lakóházak épültek, s így régi hangulatát jórészt elveszítette. A kastélyt Vécsey István tábornok emelte 1760 – 1764 között. A kastélynak eredetileg két emelete volt, de 1823-ban a felső emelet a tűz martalékává vált, s az újraépítés során az épület egyemeletesre zsugorodott. A tetőzeten lévő ereszcsatorna rézből készült, sárkányfej végződéssel, amelyet kígyók tartanak a magasba. A hiedelem szerint ez azért történt, hogy ezek a szörnyek a továbbiakban majd távol tartsák a gonosz szellemeket a kastélytól. Parkja 81 hektáron terült el, de évszázados fái közül mára kevés maradt, az építkezés során sokat kivágtak közülük.
A református templom a Győzelem utcában áll, gótikus stílusban, torony nélkül épült, 1768-ban emelt haranglábja ma is áll, fazsindely borítja tetejét. A templomot magát Báthory Zsuzsanna építette 1457-ben férjének és fiának emlékére, akik a török elleni csatában veszítették életüket. 1752-ben egy vihar során a tetőszerkezet megrongálódott, s csak 1779-ben került új tető a templomra. Általános javítást végeztek rajta később 1859-ben és 1988-1992 között. A templom eredetileg római katolikus volt, de a reformáció idején a hívek áttértek a református vallásra. Szószéke terméskőből készült 1791-ben. A templom belsejének mennyezetén a Báthoryak címere látható.
A római katolikus templom az Avasi út mentén található. Késői barokk stílusban épült, 1799-ben építette báró Vécsey László. 1909-1911 között újabb átépítésre került sor, s befejeződött a torony építése, melynek magassága 33 méter. 1914-ben a templom új Mária-oltárral gazdagodott, 1929-ben új orgonával, egy nagy és kis haranggal gyarapodott. A második világháború idején egy gránát beszakította hátsó falának egy részét, s javításra szorult. 1980-1999 között teljes felújítást nyert az egész templom, a plébániaépülettel együtt. Gránit kerítés vesyi körül, udvarát pedig parkosították.
A görögkatolikus templom ugyancsak a Győzelem utcában található és 1816-1826 között épült. 1829-ben került sor a felszentelésére, amikor elkészült az ikonosztáz is. Két festményt emelhetünk ki a sok közül: Az utolsó vacsora és a Szent Miklós püspököt ábrázoló festményt. 1911-ben általános külső javítást végeztek, s akkor került új tetőzet a toronyra és a templomra. 1991-ben külső vakolatát teljesen megújították, 1998-ban új bekötő utat építettek hozzá. 2002-ben belsőleg is megújult.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.