Ruhaszárítógép
From Wikipedia, the free encyclopedia
A ruhaszárítógép vagy más néven szárogatógép olyan háztartási vagy ipari berendezés, melyet a mosógépben frissen mosott, nedves ruhák, ágynemű, és egyéb textíliák gépi szárítására használnak. A szárítógép használatának fő előnye a hagyományos, „teregetéses” szárítással szemben az, hogy a száradási idő rövid és nem függ az időjárástól.[1] A ruhaszárítógépek az 1940-es években kezdtek elterjedni, és 2009-ben az amerikai háztartások közel 80%-a használta.[2]
Működésének elve, hogy a gép a szárítótérben (forgódobban vagy szekrényben) elhelyezett ruhákra felmelegített, száraz levegőt fúj, ugyanakkor eltávolítja a nedves levegőt. A levegő melegítése történhet elektromos árammal, vagy pedig gázzal.[3]
Nem minden textília szárítható gépben; ez a termék címkéjén szereplő kezelési jelképeken van feltüntetve.