Rudolf magyar király
magyar király (1576-1608), német-római császár (1576-1612), cseh király (1576-1611) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ausztriai Rudolf (németül: Rudolf von Österreich; Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II. Rudolf néven 1612-es haláláig, valamint cseh király 1611-ig és magyar király I. Rudolf néven 1608-as trónfosztásáig. A Habsburg-ház osztrák ágának tagja.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a szócikk Rudolf magyar királyról, Miksa magyar király fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Habsburg Rudolf (egyértelműsítő lap). |
Ez a szócikk a német-római császárról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Rudolf (egyértelműsítő lap). |
Ausztriai Rudolf | |
Német-római császár | |
II. Rudolf | |
Uralkodási ideje | |
1576. október 12. – 1612. január 20. | |
Koronázása | Szent Péter-katedrális 1575. november 1. |
Csehország királya | |
II. Rudolf | |
Uralkodási ideje | |
1576. október 12. – 1611. március 11. | |
Koronázása | Szent Vitus-székesegyház 1575. szeptember 22. |
Magyarország királya | |
Rudolf | |
Uralkodási ideje | |
1576. október 12. – 1608. június 25. | |
Koronázása | Szent Márton-dóm 1572. szeptember 26. |
Elődje | II. Miksa |
Utódja | II. Mátyás |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1552. július 18. Bécs |
Elhunyt | 1612. január 20. (59 évesen) Prága |
Nyughelye | Császári kripta |
Édesapja | II. Miksa német-római császár és magyar király |
Édesanyja | Spanyolországi Anna |
Gyermekei | Don Julius Caesar D’Austria (törvénytelen) |
Vallás | római katolikus |
Ausztriai Rudolf aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Rudolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rudolf volt II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Anna császárné legidősebb fiúgyermeke. Gyermekkorát anyai nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában töltötte, ahová édesanyja azért küldte, hogy apja vallási toleranciájával szemben hithű római katolikus neveltetésben részesüljön. Apja még életében előbb ifjabb magyar (1572), majd cseh (1575) és végül német (1575) királlyá koronáztatta. Miksa halálát követően a császári és az osztrák főhercegi címet is megkapta. Rudolf uralkodásának első másfél évtizede különösebb rendhagyó történések nélkül telt, központját a prágai várban rendezte be.
Az 1590-es évektől azonban viselkedése egyre ingatagabbá vált: jellemzőek lettek rá a dühkitörések, valamint a melankólia és világtól való elzárkózás. Birodalma tartományainak élére helytartóként jellemzően testvéreit nevezte ki, akik így nevében, helyette uralkodtak a dunai Habsburg Birodalomban. A 17. század elejére országa számos problémával nézett szembe: a katolikusok és protestánsok egyre fokozódó ellentéte, a cseh és morva rendek folyamatos elégedetlenkedése, a magyarok Bocskai István általi felkelése (1604–06), valamint az Oszmán Birodalom kérdése is. Családja végül öccsét, Mátyást nevezte ki a Habsburg-ház fejének, aki megfosztotta Rudolfot előbb a magyar (1608), majd a cseh királyi (1611) címétől, elvéve minden hatalmi pozíciót és uralkodói jogkört tőle.
Uralkodását jellemzően két oldalról közelíthetjük meg: egyfelől gyenge kezű és tehetetlen uralkodó volt, akinek a kormányzása alatt kialakult politikai zűrzavar közvetlenül a harmincéves háborút előlegezte meg, másfelől viszont az uralkodói tevékenységeit elhanyagolva a művészetek, különösen a manierizmus nagy pártfogója volt, valamint ő maga is festett, továbbá alkímiával és csillagászattal is foglalkozott, a kor leghíresebb csillagászait, köztük Tycho Brahet és Johannes Keplert hívta udvarába, közvetve támogatva ezzel a tudományos forradalmat.
Egy jóslat miatt, amely szerint fia fogja letaszítani a trónról, Rudolf sosem házasodott meg, ágyasaitól azonban több törvényen kívüli gyermeke is született, köztük Don Julius Caesar D’Austria.