A nyugati császárok listája
a Német-római Birodalom uralkodója császárrá koronázása után / From Wikipedia, the free encyclopedia
A német-római császár, eredetileg és hivatalosan a rómaiak császára (latin: Imperator Romanorum, német: Kaiser der Römer) volt a Német-római Birodalom uralkodója és államfője. A címet a 8.-tól a 16. századig az olasz király címmel (Rex Italiae), valamint szinte megszakítás nélkül a német király címmel (Rex Teutonicorum, szó szerint "a teutonok királya") együtt viselték a császárok. A német-római császári cím a legmagasabb presztízst jelentette a középkori katolikus uralkodók körében, mert a birodalmat a katolikus egyház a Római Birodalom egyetlen utódjának tekintette a középkorban és a kora újkorban, így elméletben és diplomáciában a császárokat primus inter paresnak tekintették.[1]
A rómaiak császára | |
Imperator Romanorum Kaiser der Römer | |
A kétfejű birodalmi sas (Reichsadler) | |
II. Ferenc 1792. július 5. – 1806. augusztus 6 | |
Adatok | |
Ország | Német-római Birodalom |
Első | I. Károly (800–814) |
Utolsó | II. Ferenc (1792–1806) |
Megkoronázza | a mindenkori pápa |
Regnálás kezdete | 800. december 25. |
Regnálás vége | 1806. augusztus 6. |
A Wikimédia Commons tartalmaz A rómaiak császára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak. Ezeket az uralkodókat - figyelemmel az általuk viselt császári címre - a középkor és az újkor római császárainak is nevezhetjük.