falu Romániában, Hunyad megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ruda (Rudabárza, románul: Ruda-Brad) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Ruda (Ruda-Brad) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Rang | falu |
Községközpont | Brád város |
Irányítószám | 335203 |
SIRUTA-kód | 87335 |
Népesség | |
Népesség | 165 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 05′ 57″, k. h. 22° 49′ 02″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Neve az 'érc' jelentésű szláv ruda szóból való. Először 1439-ben Rudafalwa, majd 1525-ben Ruda alakban említették.
Az Erdélyi-érchegységben, Brádtól hat kilométerre délkeletre fekszik.
A rómaiak is bányásztak aranyat hegyeiben. A középkor végén és az újkorban Zaránd vármegyei román falu volt. 1742-ben, amikor Csiszár Miklós aranybeváltó-helyettes birtokolta, lakói aranybányászattal foglalkoztak, és nem is volt művelésre alkalmas földjük.[2] 1760-ban bányáit – a keletre fekvő Valea Arsului kivételével, amely paraszti művelésben maradt – Ribiczey Ádám szerezte meg. A parasztok 1784-ben feldúlták a Ribiczey család bányáit. Ezek 1791-ben a Toldalagi és a Zeyk család birtokába kerültek, akik közösen megalapították a 12 Apostol Bányatársulatot. 1840-ben kezdték fejteni a később központi jelentőségű bárza-völgyi Victor és az ettől keletre fekvő, Valea Morii-i Ferdinand bányát. 1848-ban a felkelők összezúzták a bányák létesítményeit. A Toldalagi család 1858-tól a Teleki és a Brukenthal család tagjainak bevonásával kezdett a bányászat fejlesztésébe, elsősorban a Smereciu-hegy környékén. A 12 Apostol bányán kívül Anna-tárna néven újranyitottak egy római fejtést és elkezdték a Michaeli és a Háromkirályok tárna feltárását. Míg 1858-ban még 105, 1867-ben már 440 fő, 1879-ben pedig 353 férfi, 36 nő és 112 gyermek állt a vállalat alkalmazásában.[3] A megszüntetett Zaránd vármegyétől 1876-ban Hunyad vármegyéhez csatolták.
1884-ben hatszázezer forintért a gothai Harkort cég vásárolta meg a 12 Apostol vállalat ruda- és bárza-völgyi bányáit, majd 1889-ben a Valea Morii-i Ferdinand- és Valea Arsului-i Franciska-bányát. Az éves kitermelést 1891-re 751 kilogrammra növelték. A württembergi Geislingen vállalat 1889-ben koncessziót szerzett a Muszár/Musariu (a Ruda-patak bal oldali mellékpataka) völgyére és a Dealul Fetii-re, a Ludwig- és Maria-tárnákkal, és megalapította a Muszári Aranybánya-társulatot. Racován ércelőkészítőt építettek. A Muszár-völgyben 1891-ben 56 kilogrammos termésarany tömböt fedeztek fel.[4] A vállalatot 1898–99-ben a Harkort vásárolta meg és beolvasztotta a 12 Apostolba. Ezzel nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia, de a szélesebb kelet-európai térség legnagyobb nemesfémbányászati vállalatát hozták létre. Az első világháborúig 254 koncessziót vásároltak fel Ruda, Brád, Kristyor, Cerecel, Alsólunkoj és Ormingya határában. 1898-ban megkezdték a gurabárzai ércelőkészítő építését. A környékről származó munkások mellé, akik leginkább a téli hónapokban dolgoztak szívesen bányászként, magyar, német, olasz és más nemzetiségű munkásokat telepítettek be. A Muszár-völgyben munkáslakásokat építettek és iskolát alapítottak, a Victor-bányában villanymozdonyokat állítottak üzembe. A munkanap egy tízórás nappali műszakból állt. Az 1906-ban a cégnél kitört bányászsztrájkban már 2500 ember sztrájkolt.[5] 1913-ban bányái 1876 kg-os termésével a Rudai 12 Apostol volt a legnagyobb aranybányavállalat Európában.[6] (A csúcsév az 1912-es volt, kétezer kilogrammnyi arannyal.)
A Harkort cég 1919-ben eladási opciót adott az angol Hollowaynek, aki 1920-ban negyven millió márkás eladási szerződést kötött a román Mica társulattal. Az első világháború éveiben lecsökkent termelés csak 1927-ben kezdett ismét növekedni és 1930-ra érte el az 1914-es szintet, sőt 1931-re meghaladta a kétezer kg színaranyat. A 12 Apostol mint a Mica cég vállalata az 1920-as években 1700–2500 főt foglalkoztatott. A bárza-völgyi és a Valea Morii északi részén lévő bányákat felhagyták, új bányákat nyitottak viszont Brădișorban és a Muszár-völgyben. A szocializmus idején a Ruda határában fekvő bányák adták a Brád környéki aranytermelés zömét. A bányákat az 1990-es években fokozatosan bezárták.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.